LMBT Szövetseg

Blog

  • Érvénytelen kérdésre érvénytelen válasz!

    Érvénytelen kérdésre érvénytelen válasz!

    Dudits Luca, a Háttér Társaság ügyvivőjének és Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatójának beszéde a Tanítanék X noÁr Szolidaritási koncert a Pedagógusainkért! eseményen.

    Sziasztok! 

    Elképesztően menők vagytok! Hogy a hideg idő és a kormányzati támadások ellenére ilyen sokan itt vagytok! Hónapok óta kérlelhetetlenül álltok ki azért, ami jár.  Jogaitokért, megbecsülésért és egymásért. Tapsoljátok most meg magatokat, mert bátor, szabad és csodálatos emberek vagytok! 

    Az elmúlt évek arról szóltak, hogy a kormány újra és újra cserben hagyta a pedagógusokat és a diákokat. Az életpálya-modellel, a központosított tankönyvekkel, a NAT elbarmolásával, a követeléseitek figyelmen kívül hagyásával. A kormány akadályozza, hogy a tanáraink a munkájukat végezzék! És akadályozza, hogy a fiatalok minőségi tudáshoz jussanak! 

    Nyáron elfogadtak egy putyini mintára előkészített propagandatörvényt. Ez gyalázatos módon összemossa a pedofíliát két azonos nemű ember szerelmével. Ez a törvény durván és értelmetlenül avatkozik be a közoktatásba is. Elveszi a fiataloktól a jogot, hogy objektív, életkoruknak megfelelő tudást szerezzenek az őket körülvevő világról. Elveszi a bántalmazott, leköpött, lenézett fiatal áldozatoktól a jogot, hogy segítséget kérjenek.

    Ez a törvény nem bízik a tanárokban! Elveszi tőlük a jogot, hogy a tudásuknak megfelelően beszéljenek a szexualitás és nemiség kérdéseiről. Ez a törvény lehetetlenné teszi a melegség és transzneműség megjelenítését este 10 óra előtt a TV-ben. Ez a törvény ki akarja radírozni a nyilvánosságból a szexuális és nemi kisebbségeket. 

    Mintha nem is léteznénk! Ez történik veletek is. Ki akarja radírozni a kormány a nyilvánosságból a hónapok óta tartó példaértékű ellenállást. Legszívesebben eltüntetné a tanárokat, a diákokat és a szolidaritást vállaló szülőket a nyilvánosságból: mert nem is akar tudomást venni a létezésükről. Ezt az arroganciát viszont nem hagyjuk! Mi nem hagyjuk

    A gimiben felettem járt egy leszbikus pár. Az első évnyitó után nem sokkal vettem észre őket, mindenhova kézen fogva mentek. Aztán azt is észrevettem, hogy a szünetben mindig egyedül ülnek a radiátoron, és nem beszélgetnek velük az osztálytársaik. 15 évesen nekem ez azt jelentette, hogy ha én egy lányba leszek szerelmes, akkor el fogom veszíteni a barátaimat.

    17 éves voltam, amikor összejöttem az első barátnőmmel, és az egész kapcsolatunkat titkoltam. Az iskolapszichológus volt az egyetlen, akinek el mertem ezt mondani. Bele sem merek gondolni, hogy mi történt volna, ha be lett volna tiltva, hogy ilyen kérdésekről beszéljünk. 

    Én éveken keresztül nem tudtam és nem is mertem még magamnak sem megfogalmazni, hogy mi vagyok. Egyszerűen tizenévesként nem tudtam, hogy, ami én vagyok, annak mi a neve. Csak hallgattam, amikor az utcán, a villamoson vagy bárhol “mocskos buziztak” és elfogott a félelemmel vegyes szégyenkezés. Nekem nagyon sokat segített volna, ha az iskolámban lett volna kifejezetten olyan program vagy segítség, ahova fordulni tudtam volna. Miért kell ma is, 20 évvel később egy fiatalnak így felnőnie? Kinek jó, ha a tabusítással, a tiltással még több fiatal életét teszik tönkre?

    Sokan számoltak be arról, hogy nőtt a diákok közötti kirekesztés, a verbális agresszió, a homofób szitokszavak használata már az alsósok körében is. Az iskolai zaklatás megelőzése és kezelése eddig sem volt az állam által támogatott terület. A pedagógusokat a putyini propagandatörvénnyel és a kirekesztő népszavazással végleg cserben hagyhatja a kormány. Addig fajult a kormány hangulatkeltése, hogy a tanárok nem mernek a szexualitással kapcsolatos kérdésekre válaszolni, mert attól félnek, hogy az állásukba kerülhet. Hol védi ez meg a fiatalokat? Honnan kapjanak választ a kérdéseikre? 

    Most vasárnap erről a putyini törvényről is szavazni fogunk a kirekesztő népszavazáson. Mi azt gondoljuk, hogy az elénk erőszakolt kérdések nem valódi kérdések, hanem értelmetlen propaganda. Érvénytelen kérdésre érvénytelen választ fogunk adni ezen a népszavazáson. Így állíthatjuk meg legjobban azt az ámokfutást, ami tovább csorbítja a tanárok, a fiatalok és a szülők jogait a közoktatásban! Ikszeljük be az Igen és a Nem választ is mind a négy kérdésnél. Érvénytelen kérdésre, érvénytelen válasz

    Azért vagyunk ma itt, hogy szolidárisak legyünk a pedagógusokkal. Egy olyan társadalomban szeretnénk élni, ahol a sztrájk valóban alapjog. Ahol százezrek követelését nem próbálja a kormány egy rendelettel elfojtani. Ahol egy pedagógusnak sem kell másod- vagy akár harmadállást vállalnia azért, hogy ki tudja fizetni a számlákat, vagy eltarthassa a családját. És ahol nem erőszakol a kormány értelmetlen gyűlöletkampányt az oktatásra sem.

    A tanárok szakértelmét tiszteletben kell tartani. Egy szabad és mindenki számára biztonságos Magyarországot szeretnénk, ahol a kormány nem zaklatja a fiatalokat, szülőket és a tanárokat érvénytelen kérdésekkel. Adjunk vasárnap érvénytelen kérdésre érvénytelen választ. Hagyjuk a tanárainkat méltósággal a munkájukat végezni! Arra kérünk titeket, mondjátok el még három vagy öt vagy 10 vagy 100 embernek hogy érvénytelen kérdésre érvénytelen válasz jár.

    Érvénytelen kérdésre érvénytelen válasz.

    Köszönjük, hogy meghallgattatok.

  • Egyenlőség, láthatóság, elfogadás

    Egyenlőség, láthatóság, elfogadás

    EGYENLŐSÉG, LÁTHATÓSÁG, ELFOGADÁS.

    A Magyar LMBT Szövetség javaslatai a 2022-es országgyűlési választásokra

    1. Az alkotmányosság helyreállítása, a kirekesztő házasság- és családfogalom, a transzneműeket megbélyegző rendelkezések törlése az Alaptörvényből

    2. Az LMBT+ tartalmakhoz való hozzáférést korlátozó jogszabályok eltörlése, a szólásszabadságot korlátozó diszkriminatív jogalkamazás megszüntetése

    3. A nem jogi elismerését tiltó rendelkezések eltörlése; az önmeghatározáson alapuló, gyors, átlátható és hozzáférhető eljárás a nem és név hivatalos iratokban történő megváltoztatására

    4. A házasság intézményének megnyitása az azonos nemű párok számára.

    5. Az örökbefogadásra és a mesterséges megtermékenyítésre vonatkozó diszkriminatív szabályok eltörlése, az azonos nemű párok és gyermekeik alkotta családok jogi és társadalmi elismerésének megteremtése

    6. A szexuális irányultság és nemi identitás témáinak megjelenítése a Nemzeti Alaptantervben és a kerettantervekben, valamint az LMBT+ emberekkel kapcsolatba kerülő szakemberek alap- és továbbképzésében

    7. A homofób és transzfób gyűlöletbeszéd elleni fellépés jogi kereteinek kialakítása

    8. A HIV/AIDS prevenció megerősítése, az LMBT+ emberek szempontjaira érzékeny szexuális nevelés bevezetése az iskolákban

    9. Országos stratégia és cselekvési terv a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetés és erőszak ellen

    10. Rendszeres párbeszéd az LMBT+ civil szervezetekkel, célzott bevonásuk az LMBT+ embereket érintő jogszabályok előkészítésébe és végrehajtásuk nyomon követésébe

    Elfogadta, a Magyar LMBT Szövetség közgyűlése, 2021. december 8.

  • Szavazzunk érvénytelenül a kormány kiközösítő népszavazásán!

    Szavazzunk érvénytelenül a kormány kiközösítő népszavazásán!

    Bejelentette Áder János köztársasági elnök a kormány gyűlöletkeltő, a szexuális és nemi kisebbségeket kiközösítő népszavazásának dátumát, ami a választásokkal egy napon, április 3-án lesz. A civil szervezetek érvénytelen szavazásra buzdítanak minden szavazópolgárt, hogy Magyarországon mindannyian biztonságban és egyenlőségben élhessünk. 

    A népszavazás két okból is különösen aljas. Egyrészt a kérdések megfogalmazása arra enged következtetni, hogy a fiatalok sérülnek attól, hogy hallanak a szexuális és nemi kisebbségekről, másrészt sérti az LMBTQI emberek méltóságát. A szóhasználat szándékosan manipulatív: a szülők gyermekük iránti természetes aggodalmát és védelmező szándékát akarja saját politikai céljaira használni. A Fidesz-KDNP kormány immár másodszorra építi a választási kampányát egy sérülékeny csoport ellen irányuló gyűlöletkeltésre. 

    18 civil szervezet most arra kér mindenkit, hogy a népszavazáson szavazzon érvénytelenül. Ezt a legegyszerűbben úgy tudjuk megtenni, ha a választási lapon az “Igen” és a “Nem” karikát minden népszavazási kérdésnél egyaránt beikszeljük. 

    „Érvénytelen kérdésekre érvénytelen választ kell adni. Minden érvénytelen szavazat segít abban, hogy a kormány kiközösítő népszavazása ne érje el az érvényességi küszöböt. Bizonyítsuk be újra, hogy a magyarok egy elfogadó társadalomban akarnak élni, utasítsuk el a kormány kirekesztő és gyűlöletkeltő politikáját,” mondta Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója. 

    „Mindannyiunknak van olyan ismerőse, aki szexuális vagy nemi kisebbségekhez tartozik: legyen ő az unokaöcsénk, nagynénénk, barátunk, kollégánk, tanárunk, vagy éppen a csapattársunk. Olyan társadalomban szeretnénk élni, ahol az ő biztonságuk is ugyanolyan fontos, ahol nem érheti atrocitás szeretteinket az utcán, a tömegközlekedésen vagy a munkahelyén,” mondta Dudits Luca, a Háttér Társaság ügyvivője.

    Varga Judit igazságügyi miniszter a Kormány nevében 2021. július 21-én nyújtott be öt népszavazásra javasolt kérdést a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). A népszavazást az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásra reagálva kezdeményezte a kormány, amely így szeretné bebizonyítani, hogy a júniusban elfogadott homofób és transzfób propagandatörvénynek van társadalmi támogatottsága. A Háttér Társaság és az Amnesty International Magyarország augusztusi közvéleménykutatása alapján azonban a társadalom többsége átlát a kormány kiközösítő politikáján.


    Kiadja: 

    Amnesty International Magyarország,

    Budapest Pride,

    Cíviscolors,

    DebrecenPride

    Háttér Társaság,

    Labrisz Leszbikus Egyesület,

    LMBTQI személyek szülei és hozzátartozói – támogató csoport,

    Magyar Aszexuális Közösség,

    Magyar Helsinki Bizottság,

    Magyar LMBT Szövetség,

    Ökotárs Alapítvány,

    noÁr Mozgalom,

    Pedagógusok az LMBTQIA+ gyerekekért, 

    Prizma Transznemű Közösség,

    Szimpozion Egyesület, 

    Szivárványcsaládokért Alapítvány, 

    Társaság a Szabadságjogokért,

    Transvanilla Transznemű Egyesület.

  • Civil szervezetek együtt állnak ki a gyermekek jogáért, hogy családban nőhessenek fel

    Civil szervezetek együtt állnak ki a gyermekek jogáért, hogy családban nőhessenek fel

    Még több gyermek nő majd fel állami gondoskodásban és kerül külföldre örökbefogadó szülőkhöz a kormány nemrég benyújtott családellenes javaslatcsomagja miatt – ez ellen szólal fel 11 civil szervezet november 20-án, a Gyermekjogok Világnapján.

    A kijárási tilalom kezdete előtti napon nyújtotta be Varga Judit igazságügyi miniszter azt a törvényjavaslat-csomagot, amelynek igazi vesztesei az örökbefogadásra váró gyermekek lesznek. Ők mind megérdemelnék, hogy szerető családban nőjenek fel, de a kormány ellehetetlenítené az egyedülállók – és velük együtt az élettársi kapcsolatban vagy azonos nemű párkapcsolatban élők – örökbefogadásának lehetőségét, csökkentve ezzel az örökbefogadók számát. Az 11 aláíró civil szervezet arra szólítja fel az Országgyűlést, hogy a gyermekek érdekeit helyezze előtérbe, és utasítsa el a törvényjavaslatot.

    Az állam nem jó szülő. A nevelőintézetekben sajnos nem ritka a súlyos gyermekbántalmazás: hiába tárt fel az ombudsman a gödi, kalocsai, zalaegerszegi és esztergomi gyermekotthonokban is fizikai és lelki bántalmazást, kínzást, illetve erőszakot, ezt mégsem követte változás. Szakértők szerint egy nevelőintézet még akkor sem tudja megadni a gyermekek fejlődéséhez szükséges figyelmet és érzelmi biztonságot, ha nem történnek ott olyan bűncselekmények, mint az előbb említett négy intézetben. Ezért minden gyermek érdeke az, hogy ne nevelőintézetben, hanem családban vagy közösségi gondozásban nőjön fel, ami megegyezik az ENSZ és az Európa Tanács irányelveivel is. 

    Korábban szakmai szervezetek határoztak arról, hogy ki válhat örökbefogadó szülővé, pszichológiai és környezeti vizsgálatok után. Engedélyező határozat után a leendő örökbefogadó szülőknek egy tanfolyamon is részt kellett venniük. Azonban tavasszal a kormány az eddig kötelező tanfolyamot ajánlottá tette “az örökbefogadások elősegítése” érdekében, több gyermekjogi szervezet egyöntetű tiltakozása ellenére. Fél évvel azután, hogy ezt a szakmailag megalapozatlan javaslatot elfogadta, a kormány pont az ellenkező célért lép fel, hogy a jövőbeni örökbefogadásokat tovább nehezítse és hozzáférhetetlenné tegye. Októberben már tovább szigorították az egyedülálló szülők örökbefogadását: csak akkor ajánlhatnak ki egy gyermeket egyedülálló szülőhöz, ha sem a megyei, sem az országos listán nem találtak házaspárt, aki fogadná. Már ez a döntés is szembemegy a gyermekvédelem és az alapvető jogok biztosa álláspontjával, amely szerint a gyermek lakóhelyen, de legalább megyén belül maradása elsőbbséget kellene, hogy élvezzen a házaspároknál való elhelyezéssel szemben. Amellett, hogy a jogszabály megnyújtja az eljárást és késlelteti az örökbefogadást, azt is figyelmen kívül hagyja, hogy egyedülálló vagy nem házastársi kapcsolatban élő személyek is szerető otthon tudnak gyermekük számára biztosítani. Kimondottan károsnak és gyermekjogi szempontból is aggályosnak tartjuk, hogy a döntést az egyedülálló örökbefogadók esetében kivenné a kormány a szakértők kezéből és egy politikus, Novák Katalin családokért felelős miniszterre bízná.

    Az elmúlt évek politikai retorikája és kormánypárti vezető politikusok homofób megszólalásai alapján kétségtelen, hogy a javaslatcsomag hátterében a szivárványcsaládokkal szembeni előítéletek állnak. Olyan sztereotípiák, amelyeket a szakma tételesen utasít el: egyetlen tudományosan megalapozott és elismert kutatás sem támasztja alá, hogy az azonos nemű szülők gyermekei bármilyen szempontból hátrányo­sabb helyzetben lennének, mint a heteroszexuális párok gyermekei. Erre a tényre hívja fel a figyelmet a Háttér Társaság és a szivárványcsaládok közösségének új kampánya is. 

    Ma Magyarországon rengeteg gyermek marad állami gondoskodásban vagy kerül külföldre örökbefogadó szülőkhöz. Olyan gyermekek, akiket magyar párok vagy egyedülállók is szívesen felnevelnének, de nem tehetik. A Háttér Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia kutatásai szerint a meleg és leszbikus párok ugyanis sokkal nagyobb arányban fogadnának örökbe olyan gyermekeket, akiket a heteroszexuális párok inkább nem választanak. Például három évnél idősebbeket, vagy olyan gyermekeket, akiknek valamilyen hátrányosnak ítélt tulajdonságuk van. Ráadásul miközben sok más országban arra törekszik a jogalkotó, hogy minden gyermek családban nőhessen fel, Magyarországon folyamatosan szűkítik ennek a lehetőségét – a gyermekek szempontjait másodlagosnak ítélve.

    A javaslat-csomag – az örökbefogadás aránytalan megnehezítésén túl – a transz és interszex gyermekek jogait is tovább csorbítaná. Az Országgyűlés tavasszal már elfogadta a transz és interszex emberek nemének jogi elismerését betiltó törvényt, amely arra kényszeríti az érintetteket, hogy identitásuknak és/vagy megjelenésüknek meg nem felelő iratokkal éljék mindennapi életüket, most az Alaptörvénybe foglalnák a transz emberek megbélyegzését.

    A család az család, a gyermek az gyermek, és minden gyermeket azonos jogok kell hogy megillessenek. Ezt hangsúlyozta ma reggel az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa, Dunja Mijatovic, felszólítva a magyar országgyűlést, hogy halasszák el a javaslatokról történő szavazást. Az aláíró 11 civil szervezet, az Európa Tanács álláspontjával összhangban, felszólítja az országgyűlést, hogy ne fogadja el a javaslatcsomagot, amelynek elsődleges kárvallottjai a magyar gyermekek lesznek.
     

    Aláírók:

    Amnesty International Magyarország
    Budapest Pride
    Háttér Társaság
    Labrisz Leszbikus Egyesület
    LMBTQ gyermekek szülei és támogatói
    Magyar Aszexuális Közösség
    Magyar Helsinki Bizottság
    Magyar LMBT Szövetség
    Prizma Közösség
    qLit – Leszbikus Magazin és Programszervező Egyesület
    Társaság a Szabadságjogokért

  • Szivárvány Szakkör: középiskolásoknak szóló honlap indult LMBTQI témákról

    Szivárvány Szakkör: középiskolásoknak szóló honlap indult LMBTQI témákról

    Kik azok az LMBTQI emberek? Mi a különbség a szexuális irányultság és a nemi identitás között? Milyen nehézségekkel szembesülnek az LMBTQI fiatalok a hazai középiskolákban? Mit tehetnek a tanárok és a diákok az erőszakmentes, befogadó iskolai közeg megteremtése érdekében?

    Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ad választ a magyarországi LMBT+ szervezeteket összefogó Magyar LMBT Szövetség Szivárvány Szakkör c. kiadványa és honlapja (szivarvanyszakkor.hu). A honlap kifejezetten a középiskolás korosztályt célozza meg, azokra a kérdésekre összpontosít, amelyek ezt a korosztályt leginkább foglalkoztatják. 

    Az MTA Szociológiai Kutatóintézete és a Háttér Társaság több mint 2400 LMBT ember bevonásával készült kutatása szerint a meleg, leszbikus és biszexuális fiatalok 86%-a 18 éves kora előtt már tisztában volt vele, hogy azonos nemű személyekhez (is) vonzódik, a transznemű fiatalok több mint kétharmada pedig már 14 éves kora előtt érezte, hogy nem azonosul a születéskori nemével. 

    A Háttér Társaság egy másik, 2017-es kutatása szerint a kutatásban részt vevő 13-21 év közötti LMBTQI fiatalok 64%-a vált szóbeli erőszak, 22%-a fizikai zaklatás és 13%-a fizikai bántalmazás áldozatává az iskolában a kutatást megelőző tanév során. A Sokszínűség Oktatási Munkacsoport tavalyi kutatása szerint a közel 500 megkérdezett pedagógus 56%-a tapasztalt LMBTQI emberekkel kapcsolatos előítéletes megnyilvánulást az iskolában. 

    Az iskolai erőszak és zaklatás elleni fellépés és az LMBTQI fiatalok önelfogadásának segítése érdekében alapvető jelentőségű, hogy a középiskolás korú fiatalok hozzáférjenek a szexuális irányultsággal és nemi identitással kapcsolatos legfontosabb információkhoz. A honlap ahhoz is ad támpontokat fiataloknak, hogy hogyan hozhatnak létre a középiskolában olyan csoportokat, klubokat, amelyek segítik az LMBTQI fiatalok iskolai integrációját.

    A pedagógus szakemberek által összeállított kiadványnak és honlapnak külön aktualitást ad a mai napon hatályba lépő, pedagógus és gyermekjogi szakmai szervezetek széles köre által kritizált törvény, amely megpróbálja száműzni az LMBTQI tartalmakat az iskolából és a médiából. A Szivárvány Szakkör honlap ezért mind a fiatalok, mind a pedagógusok számára hiánypótló: továbbra is biztosítja a hozzáférést a megbízható, a fiatalok életkorának megfelelő módon bemutatott információkhoz. 

    A honlapon a fiatalok a témával kapcsolatos kérdéseiket is feltehetik, amelyekre a Háttér Társaság Információs és Lelkisegély Szolgálatának munkatársai válaszolnak. 

    A honlap és az alapjául szolgáló kiadvány az Európai Bizottság Jogok, egyenlőség és polgárság programja (2014–2020) támogatásával jött létre.

  • Jogellenes volt a rendőrség tétlensége a homofób támadókkal szemben az Aurórában

    Jogellenes volt a rendőrség tétlensége a homofób támadókkal szemben az Aurórában

    A Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletben helyt adott a Labrisz Leszbikus Egyesület, Magyar LMBT Szövetség és az Auróra Közösségi Házat működtető Marom Klub Kft., valamint nyolc magánszemély rendőrség elleni panaszának. A fővárosi rendőrök tavaly szeptemberben előbb késlekedtek az intézkedéssel, majd nem léptek fel azokkal a homofób provokátorokkal szemben, akiknek így sikerült megakadályozniuk, hogy az LMBT-közösség megtarthassa rendezvényét. A panaszosokat a Magyar Helsinki Bizottság képviselte. 

    Tavaly szeptember 26-án Budaházy György közismert homofób provokátor és még tucatnyi, jórészt fekete gyakorlóba öltözött társa egy zárt rendezvényen jelent meg közvetlenül kezdés előtt. A leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) kisebbséget támadó transzparensekkel és hangosítással felszerelt hívatlan csoport lökdösődött, akadályozta a bent lévők mozgását, homofób jelszavakat skandált és sértegette a Labrisz Leszbikus Egyesület és a Magyar LMBT Szövetség közös rendezvényének résztvevőit. A zavargók kijelentették: céljuk a műhelyelőadás megakadályozása.

    Az Auróra szervezői segítséget kértek a rendőrségtől. Ők hamar kiérkeztek, de húsz percig nem történt semmi, kint várakoztak, nem léptek fel a jogsértő, megfélemlítő provokáció felszámolása érdekében. Amikor pedig végre bementek, nem szólították fel a hőzöngőket, hogy távozzanak, és nem léptek fel ellenük. Pedig a helyzet vitathatatlanul felvetette legalább is a szabálysértés gyanúját, de még bűncselekményét is. A közösség tagja elleni erőszak elkövetéséhez ugyanis önmagában elegendő a védett csoport elleni riadalomkeltés is, nem szükséges a testi erőszak.

    A rendőrség téblábolásának is köszönhetően a huzakodás jó három órán át tartott, a rendezvény meghiúsult, és aznap néhány órára az Aurórának is be kellett zárnia. A homofób provokátorok elérték céljukat.

    A szervezők és a jogsértő akció sértettjei Győző Gábornak, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjének a segítségével panaszt nyújtottak be a rendőrséghez. A VIII. kerületi kapitányság csak abban talált hibát rendőrei fellépésében, hogy nem intézkedtek, amikor kiderült, hogy a hőzöngők az Auróra engedélye nélkül tartózkodtak a ház nagytermében. A rendőrség szerint azonban itt sem érte sérelem a panaszosokat, mert utólag szabálysértési eljárást indítottak Budaházyék ellen magánterületen hozzájárulás nélküli gyülekezés miatt.

    A sértettek megtámadták az elsőfokú panaszhatározatot, de a Budapesti Rendőr-főkapitányság lényégében fenntartotta azt másodfokon is. Így jutott el az ügy a Fővárosi Törvényszékhez.

    A bíróság szinte minden fontos kérdésben a felperes polgárokkal és a szervezőkkel értett egyet. Az ítélet kimondja, hogy a rendőröknek haladéktalanul intézkedniük kellett volna, indokolatlan volt 20 perces kinti várakozásuk az akció parancsnokára. Úgy persze nem érzékelhették a szabálysértést vagy bűncselekményt, hogy nem mentek be. Ezen túl szabálysértést kellett volna érzékelniük nem csak a nagyteremben, hanem az Auróra kocsmarészén és kerthelyiségében is.

    „A felvételeken látszik, hogy a rendezvény megzavarói azért maradhattak a helyszínen és folytathatták a jelenlévők zaklatását, mert a rendőrök nem intézkedtek erélyesen a távozásuk iránt, hanem hagyták, hogy folytatódjon a kéretlen agitációjuk és vitázásuk. Ebből következően órákig húzódott az a szabálysértési helyzet, melyet a rendőröknek […] kötelességük lett volna haladéktalanul megszakítani” – állapítja meg a bíróság a rendőrök felelősségét.

    Az LMBT-közösség tagjai elleni támadások szempontjából, de általánosságban is fontos az ítéletnek az a megállapítása, hogy „téves álláspont a rendőrök részéről, ha csak fizikai tettlegesség vagy vagyoni károkozás esetén látták szükségét a beavatkozásnak. A közösségi elleni erőszaknak ugyanis nemcsak bántalmazásos formája van, hanem kihívóan közösségellenes magatartással is megvalósítható, amelyhez fenyegető fellépés és/vagy verbális erőszak is elégséges. […]

    A közösség tagja elleni erőszak bűncselekményének – ebben az alakzatban – másik lényeges tényállási eleme a riadalomkeltésre való alkalmasság. Nincs jelentősége annak, hogy konkrétan látszik-e riadalom vagy rettenet a megtámadottak arcán és viselkedésén. Komolyan kell venni az érintettek panaszát, és az összes körülmény figyelembevételével a lehető legobjektívebben kell vizsgálni a riadalomkeltésre való alkalmasságot.”

    Az ítélet kitér arra is, miszerint a támadók azzal védekeztek, hogy ők csak alapjogukkal élnek, amikor „közterületen békésen gyülekeznek”. A rendőrök a helyszínen lényegében a helyzetnek ezt a fonák értelmezését fogadták el. Csakhogy egyrészt, a vendéglátóhely vagy közösségi ház (ilyen pl. az Auróra is) fő szabályként nem közterület, hanem „nyilvános hely”, és ott a tulajdonos engedélye nélkül gyülekezés nem tartható. Másrészt, az LMBT-emberek elleni ilyen megfélemlítő tiltakozás nem élvez alapjogi védelmet. A gyülekezési jog visszaélésszerű használata ellentétes ugyanis a demokratikus társadalmaknak a tolerancia, társadalmi béke és diszkrimináció-mentesség iránti igényével:

    „Az LMBT-mozgalom tagjai és szubkultúrája elleni előítéletes és ellenséges fellépés kifejezetten a gyülekezési joggal azonos védelmi szinten álló magánélet tiszteletben tartásához és annak alapját képező emberi méltósághoz való jogot támadja, vagyis az alapjogok védelmi körén [kívül] esik. Az ellenséges jellegen nem változtat, ha a kommunikáció burkoltan békés, barátságos, szeretetteli álarcot ölt, ha e mögött valós érzületként és üzenetként ítélkezés, lenézés és becsmérlés van. Az ilyen célú gyülekezés az emberi jogok európai védelmi rendszerében nem érdemel védelmet, így résztvevői nem hivatkoznak arra, hogy csak az adott helyszínen tudják hatékonyan elérni az összejövetelük célját, mások jogai gyakorlásának akadályozását.

    Ha pedig nem akarták volna megakadályozni a rendezvényt – amit kimondottan akartak –, hanem csak annyi lett volna a gyülekezésük célja, hogy tiltakozzanak az LMBT ellen, az magánrendezvény feldúlása nélkül, közterületen, a gyülekezési törvény szabályainak betartásával is megtehető.”

    A Fővárosi Törvényszék jogerős ítélete fontos nem csak a tavaly szeptemberi homofób támadás áldozatainak, de a hazai LMBT-közösség tagjainak is. Emellett egyértelmű eligazítást ad a magyar államnak és szerveinek, mit is kell tenniük, ha meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű embereket ér támadás.

  • Az ombudsmanhoz fordultunk Orbán gyűlöletkeltő szavai miatt

    Az ombudsmanhoz fordultunk Orbán gyűlöletkeltő szavai miatt

    Az alapjogi biztos fellépését várják civilek, mert alapjogokat sértő gyűlöletkeltésbe torkollott a társadalom perifériáján lévő csoportokat bemutató mesekönyv körüli vita.

    Az ombudsmanhoz fordult nyolc civil szervezet amiatt, hogy a „Meseország Mindenkié” című könyv körül kirobbant vita homofób állami gyűlöletkeltéssé alakult. 

    A 2020 szeptemberében megjelent mesekönyv  különböző sérülékeny társadalmi csoportokat mutat be mesefigurákon keresztül gyerekek számára. A kiadványban semmiféle szexuális tartalom nincs, nem buzdít senkit arra, hogy váljon homoszexuálissá – vagy más marginalizált csoport tagjává –, egyszerűen megmutatja, hogy ilyen emberek is léteznek. 

    Orbán Viktor miniszterelnök mégis úgy fogalmazott október 4-i rádiónyilatkozatában, hogy „Magyarország a homoszexualitás tekintetében egy toleráns, türelmes ország” mindaddig, amíg „békén hagyják a gyerekeinket”.

    A kormányfő ezzel megerősíti a társadalom többségében meglévő, a szexuális kisebbségek ellen irányuló sztereotípiákat: azt sugallja, hogy a gyerekek egészséges fejlődését már az is veszélyezteti, ha tudomást szereznek a többségitől eltérő vonzalmak létezéséről. Annak hangoztatásával pedig, hogy „Magyarország türelmes a homoszexuálisokkal szemben”, az LMBTQI embereket kirekesztette a nemzetből. 

    Az ombudsman törvénybe foglalt feladata, hogy kiálljon a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogaiért, ezért az aláíró civil szervezetek arra kérték a biztost, hogy emelje fel szavát a miniszterelnök homofób nyilatkozatával szemben és nyilvánítsa ki, hogy egy demokratikus, a kisebbségek egyenlő emberi méltóságát tiszteletben tartó jogállamban nincs helye a kormányzati gyűlöletkeltésnek.

    A civil szervezetek arra is felhívták a biztos figyelmét, hogy a rendőrség az október 4-én, az Átrium Színházban megtartott meseolvasás alkalmával nem védte meg a gyermeki jogokat és a szülők nevelési szabadságát a rendezvény ellehetetlenítését célzó, agresszív, szélsőséges tüntetéssel szemben, emiatt az eredeti tervekkel ellentétben nem tudtak részt venni szülők és gyermekeik a programon.

    Ezen túl a civilek beadványukban jelezték, hogy alapjogot sért, ha egyes polgármesterek – így a csepeli és a mezőkövesdi – betiltják a könyv használat településük óvodáiban. Erre formailag sincs joguk, de a tiltással a tanulás és tanítás Alaptörvénybe foglalt szabadságát is korlátozzák. 

    Az aláíró szervezetek mindezek miatt arra kérték a biztost, hogy vizsgálja ki a történteket és tegyen ajánlásokat a jogsértő hatalmi szervek felé az újabb jogsértések megakadályozása érdekében.

    Aláíró szervezetek: Amnesty International Magyarország, Budapest Pride, Labrisz Leszbikus Egyesület, Háttér Társaság, Magyar Helsinki Bizottság, Magyar LMBT Szövetség, Társaság a Szabadságjogokért, Utcajogász Egyesület

    Letölthető mellékletek

  • Vonják vissza a transzneműeket ellehetetlenítő törvényjavaslatot!

    Vonják vissza a transzneműeket ellehetetlenítő törvényjavaslatot!

    A járványhelyzet ellenére is szakított időt a kormány arra, hogy új jogszabállyal alapvető jogaiktól fosszák meg a transznemű magyar állampolgárokat: mostantól az anyakönyvi nyilvántartás kizárólag a születési nemet tartalmazná, így a személyazonosító okmányokban sem lehetne azt megváltoztatni. A törvénytervezet sérti az önazonossághoz való jogot, és erősíti a transznemű emberekkel szembeni diszkrimináció különböző formáit. 

    Magyarországon a hivatalos nem és névváltoztatási engedélyeket 3,5 éve nem adnak ki a kérelmezőknek, ami alól csak egy rövid időszak jelentett kivételt 2018 áprilisában, a választások idején. 2016 novemberében azzal az indoklással függesztették fel az eljárásokat, hogy majd egy egységes, átláthatóbb szabályozást dolgoznak ki. Azóta a nem jogi elismerésének folyamata nem csak lassú, átláthatatlan és hozzáférhetetlen, de az új törvényjavaslat elfogadásával most teljesen meg is szüntetnék. A transzneműek számára a nem jogi elismerésének lehetőségét egyébként az Európai Unió 27 tagállamából 24 biztosítja, és az Európai Unión kívül olyan országok is, mint Oroszország, Törökország, Üzbegisztán vagy Kazahsztán. 

    A rendelkezést tartalmazó törvényjavaslatot kedd éjjel nyújtotta be Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes a kormány nevében. Bár a kormánynak most minden erőfeszítésével a koronavírus-járvány okozta egészségügyi és gazdasági válság megoldásán kellene fáradoznia, ehelyett egy egyébként is nehéz helyzetben lévő társadalmi csoport helyzetének teljes ellehetetlenítésére tesz kísérletet. A jogszabály annak ellenére nyíltan diszkriminatív a  transznemű emberekkel szemben, hogy az Alaptörvény XV. cikke szerint „Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés szerinti különbségtétel nélkül biztosítja”, továbbá ellentmond az Alkotmánybíróság korábbi döntéseinek is, amelyek szerint a transznemű emberek számára a nem- és névváltoztatás alapvető emberi jog. 

    Magyar LMBT+ szervezetek, informális csoportok és aktivisták arra szólítják fel a magyar kormányt és követelik, hogy töröljék a törvényjavaslatból a transznemű emberekre vonatkozó rendelkezéseket. A kezdeményezéshez elsők között 15 szervezet is csatlakozott: a Háttér Társaság, a Prizma Transznemű Közösség, a Budapest Pride-ot szervező Szivárvány Misszió Alapítvány, a Magyar LMBT Szövetség, a Magyar Aszexuális Közösség, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Szimpozion Egyesület, az Atlasz LMBTQ Sportegyesület, a Szivárványcsaládokért Alapítvány, a Szabadnem, a Cifra-LMBTQ Közösség Kecskemét, a Tiszta szív Fejér megyei LMBTQ Közösség, az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért.

    „Ideális esetben egy ember irataiban azt a nemet tüntetik fel, amivel ő önazonos, és ahogyan a mindennapjaiban megjelenik, így a nem jogi elismerésének is önrendelkezésen és önmeghatározáson kellene alapulnia.” – mondta Csikós Ádám, a Budapest Pride sajtószóvivője.

    Az előterjesztésben leírt indoklás szerint azért szükséges, hogy a születéskor meghatározott nemet tartsák nyilván, mert a nemet meghatározni kizárólag biológiai alapon lehetséges, elsődleges nemi jellegek, illetve kromoszóma alapján, amire csak orvosok jogosultak: „Tekintettel arra, hogy a biológiai nem teljes megváltoztatása nem lehetséges, jogszabályban szükséges rögzíteni, hogy ennek megváltoztatására az anyakönyvi nyilvántartásban sincs lehetőség” – olvasható a dokumentumban.

    Ha a nemet csak és kizárólag veleszületett elsődleges nemi jellegek és kromoszómák alapján akarnánk meghatározni, akkor is nagy bajban lennénk; a társadalom 1,7%-a interszex-testtel rendelkezik, ami többek között azt foglalja magában, hogy nem XX vagy XY kromoszómákkal született és elsődleges nemi jellegeiben is eltér az orvostudomány által nőiként vagy férfiként meghatározott adottságoktól.

    A transznemű emberek számára az okmányaikban helyesen feltüntetett nevük és nemük alapvető kihatással van létbiztonságukra: ennek hiányában nem férnek hozzá a számukra szükséges egészségügyi ellátásokhoz, magyarázkodni kényszerülnek állásinterjún, albérlet-keresés során, bankban, ügyintézés során, de még a boltban is, amikor kártyával fizetnek. A személyi igazolványuk felmutatásánál – amennyiben az abban szereplő név és nem nincs összhangban kinézetükkel – vagy bármilyen helyzetben, ahol a bejegyzett nevüket használniuk szükséges, kénytelenek előbújni és beszélni a nemi identitásukról, így sérül a magánélethez való joguk.

    Letölthető mellékletek

  • A nagy cáfolat: mi igaz a kormány EU-nak küldött állításaiból?

    A nagy cáfolat: mi igaz a kormány EU-nak küldött állításaiból?

    Szövetségünk is részt vett annak a részletes szakmai anyagnak az összeállításában, amely a Sargentini-jelentést cáfolni hivatott kormány-dokumentumban szereplő csúsztatásokat, hazugságokat, elhallgatásokat leplezi le.

    Holnap a magyar kormánynak ismét az emberi jogokat és a jogállamiságot érintő kérdésekre kell válaszolnia az EU Általános Ügyek Tanácsában. Három téma lesz napirenden: a bíróságok függetlensége, a média, illetve a tudomány szabadsága. A tagállamok képviselői a 7. cikk szerinti eljárás keretében azt vizsgálják, fennáll-e a veszélye az uniós alapértékek megsértésének Magyarországon.

    A kormány egy közel 160 oldalas dokumentumban foglalta össze a 7. cikk szerinti eljárást megindító ún. Sargentini-jelentésre adott válaszát. A kormány állításait olvasva úgy tűnhet, Magyarországon minden rendben van, kiválóan teljesítünk minden olyan területen, amelyet az Európai Parlament jelentése problémásnak talált.

    Annak érdekében, hogy egy helyen tényekre alapuló információk is elérhetőek legyenek a jogállamiság és az emberi jogok valódi helyzetéről Magyarországon, nyolc magyar civil szervezet közösen készített egy angol nyelvű tisztázó anyagot, amely 12 tematikus fejezetben, pontról pontra cáfolja meg a kormány félrevezető, csúsztatásokkal teli, olykor konkrét hazugságokat tartalmazó magyarázkodását.

    Az anyag többek között az alkotmányozás folyamatával, a választási rendszerrel, a bíróságok függetlenségével, a korrupcióval, a médiaszabadsággal, a felsőoktatással és az MTA-val, az LMBTQ közösség jogaival, a nemek közötti egyenlőséggel, a civil szervezetek és a menekültek, menedékkérők helyzetével is foglalkozik.

    A civil szervezetek célja az volt, hogy az uniós tagországok képviselői és minden Magyarország iránt érdeklődő számára egy dokumentumban gyűjtsék össze a kormány hamis állításait és azok tényeken alapuló cáfolatát. Fontosnak tartottuk, hogy ezeket az információkat minél több ember megismerhesse Magyarországon is, ezért a nyilvános beszélgetéseket szerveztünk Pécsen, Budapesten és Debrecenben. A következő nyilvános esemény december 12-én lesz a szegedi Grand Caféban.

    Az angol nyelvű anyag rövidített, magyar nyelvű összefoglalója elérhető itt.

  • Karácsony és Puzsér válaszolt az LMBTQI szervezetek javaslataira

    A tízpontos javaslatlistát az önkormányzati választáson jelölteket állító pártokhoz és a főpolgármester-jelöltekhez juttatták el a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális szervezetek. Karácsony Gergely vállalásokat tett, Puzsér Róbert kampánystábja további egyeztetést kért. 

    Az önkormányzatok számos módon segíthetik az leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális (LMBTQI) emberek egyenlőségét és társadalmi befogadását, valamint az őket támogató szervezetek munkáját. Ennek megvalósulása érdekében az LMBTQI szervezeteket tömörítő Magyar LMBT Szövetség eljuttatta javaslatait a választáson jelölteket állító pártokhoz és a főpolgármester-jelöltekhez. A javaslatokra ezidáig Karácsony Gergely személyesen, Puzsér Róbert pedig kampányfőnökén keresztül reagált. 

    Válaszában Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy a fővárosi önkormányzat sokat tehet a társadalmi esélyegyenlőség és a társadalmi igazságosság érdekében, így az LMBTQI emberekért is. Vállalta, hogy megválasztása után támogatni fogja a szexuális kisebbségek jogegyenlőségét és az elfogadást erősítő civil szervezeteket, felvilágosító programokat és rendezvényeket. Ezek helyszínéül a fővárosi önkormányzat jelenleg a budapestiek elől elzárt épületében nyitott új budapesti Agórát szánja.

    Karácsony Gergely tervei szerint megválasztása esetén Budapesti Esélyegyenlőségi Irodát (BPI) hoz létre, amelynek vezetője felügyeli a főváros vonatkozó területeken végzett munkáját, valamint érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat az önkormányzat általános működése során. Az LMBTQI emberek a BPI egyik kiemelt célcsoportja lesznek. A főváros költségvetésének tervezésénél pedig – az LMBTQI civil szervezeteket is bevonva- alapvető szempontnak fogja tekinteni, hogy az hogyan érinti a hátrányos helyzetű vagy sérülékeny társadalmi csoportokat.

    Válaszát Karácsony azzal zárta, hogy jövőre már nem csak magánemberként, hanem a fővárost képviselve vesz majd részt a Budapest Pride-on. 

    Puzsér Róbert kampányfőnöke válaszában jelezte, hogy örömmel együttműködnek az LMBT közösséggel, hiszen mélyen elkötelezettek a jogegyenlőség mellett. Hisznek abban, hogy az állami intézményeknek és a civil társadalomnak is fel kell lépnie az előítéletekkel és a gyűlölettel szemben. Annak érdekében pedig, hogy lássák milyen döntések és források szükségesek a Szövetség javaslatainak teljesítéséhez további egyeztetést kértek. 

    A Magyar LMBT Szövetség továbbra is várja a pártok és az önkormányzati választáson induló jelöltek vállalásait és észrevételeit a magyar LMBTQI szervezetek javaslataival kapcsolatban.