Címke: örökbefogadás

  • Az LMBTQ+ közösség tudásának is helye kell, hogy legyen a magyar kormányzati döntéshozatalban

    Az LMBTQ+ közösség tudásának is helye kell, hogy legyen a magyar kormányzati döntéshozatalban

    A Magyar LMBT Szövetség és tagszervezetei üdvözlik az LMBTQ+ emberek jogegyenlősége felé tett legutóbbi kormányzati lépéseket. Miközben hosszú idő után végre olyan változások körvonalazódnak, amelyek okot adnak a bizakodásra, fontosnak tartjuk, hogy a következő időszakban maguk az érintettek és az őket képviselő szakmai és civil szervezetek is aktív részesei legyenek az őket érintő döntések előkészítésének.

    Fontos előrelépések

    Üdvözöljük, hogy a Tisza-kormány változtatni kíván az egyedüli örökbefogadásra vonatkozó szabályozáson, amelyet 2020 őszén úgy módosítottak, hogy az jelentősen megnehezítette az azonos nemű párkapcsolatban élők egyéni örökbefogadását. Magyar Péter miniszterelnök bejelentése szerint a döntésekben a politikai szempontok helyett a szakmai mérlegelésnek és mindenekelőtt a gyermek érdekének kell érvényesülnie.

    Hasonlóan fontos előrelépésnek tartjuk, hogy az Országgyűlés elé került törvényjavaslat eltörölné a 2021-ben elfogadott, úgynevezett „gyermekvédelmi” törvény több, az LMBTQ+ embereket hátrányosan érintő rendelkezését. A javaslat többek között megszüntetné a homoszexualitás és a transzneműség „megjelenítésére” és „népszerűsítésére” vonatkozó korlátozásokat a gyermekvédelmi, média-, reklám- és oktatási szabályozásban, ugyanakkor nem tűntetné el teljesen a szabályt a jogrendszerből.

    Örömünk azonban nem lehet teljes

    A közösséget képviselő civil szervezetek érdemi bevonását egyelőre nem tapasztaltuk. A Magyar LMBT Szövetség és tagszervezetei az elmúlt hónapokban több alkalommal kezdeményeztek párbeszédet a döntéshozókkal: parlamenti és kormányzati szereplőket kerestünk meg szakpolitikai javaslatainkkal, és személyes egyeztetést kezdeményeztünk az oktatási, az igazságügyi, a kulturális, valamint a szociális és családügyi tárcával. Több megkeresésünkre továbbra is várjuk a választ.

    Tisztában vagyunk azzal, hogy egy új kormányzati rendszer felállása, a feladatok és problémák feltérképezése, valamint a szakpolitikai prioritások kialakítása időt igényel. Azt azonban fontosnak tartjuk, hogy miközben már elindult az LMBTQ+ embereket közvetlenül érintő jogszabályok átalakítása, ezzel párhuzamosan kezdődjön meg az intézményes párbeszéd is az érintett közösségekkel.

    A Magyar LMBT Szövetséget alkotó civil szervezetek között több évtizedes múltra visszatekintő szervezetek vannak. Az Orbán-kormányok időszakában ezek a szervezetek sokszor rendkívül nehéz jogi és társadalmi környezetben képviselték az LMBTQ+ embereket, segítették az érintetteket, végeztek kutatásokat, szerveztek közösségeket és eseményeket, dolgoztak szakemberekkel, és álltak ki az alapvető jogok mellett.

    „Ezek a szervezetek aktívan hozzájárultak az LMBTQ közösséget megbélyegző, kirekesztő, antidemokratikus rendszer leváltásához” – mondta Rédai Dorottya, a Labrisz Leszbikus Egyesület ügyvezetője.

    Ennek a több évtizedes munkának az eredményeként olyan egyedülálló tudás és szakmai tapasztalat halmozódott fel a civil szervezeteknél, amelynek helye van a döntéshozatalban. Mélyrehatóan ismerjük azokat az élethelyzeteket, amelyekkel LMBTQ+ emberek Magyarországon nap mint nap találkoznak, a közösség problémáit, igényeit és félelmeit, valamint azokat a szakpolitikai és szociális megoldásokat is, amelyek valódi változást hozhatnak.

    Ezt a tudást szeretnénk felajánlani Magyarországnak.

    „Nem azt várjuk a döntéshozóktól, hogy minden kérdésben automatikusan értsenek velünk egyet. Azt viszont igen, hogy amikor rólunk születnek döntések, beszéljenek velünk. Mi nem kívülről szeretnénk figyelni a változásokat: szeretnénk részt venni a folyamatokban” – mondta Kanicsár Ádám András, a Magyar LMBT Szövetség kommunikációs vezetője.

    Hiszünk a „Semmit rólunk nélkülünk” elvében. Abban, hogy egy demokratikus társadalomban azoknak, akiknek az életét egy döntés közvetlenül érinti, lehetőséget kell kapniuk arra, hogy tudásukkal és tapasztalataikkal hozzájáruljanak annak megszületéséhez.

    Ez nem kizárólag LMBTQ+ ügy. Arról is szól, milyen döntéshozatali kultúrát szeretnénk Magyarországon. Olyat, amely felismeri, hogy a tudás nem kizárólag az állami intézményekben létezik: ott van a civil szervezetekben, a szakmai közösségekben és maguknál az érintetteknél is. Egy erős állam nem veszít, hanem nyer azzal, ha meghallgatja ezeket a hangokat.

    Egyelőre ennyi nem elég

    A párbeszéd azért is fontos, mert a jogszabályok megváltoztatása önmagában nem old meg minden problémát. Az LMBTQ+ fiataloknak továbbra is szükségük van arra, hogy életkoruknak megfelelő, hiteles információkhoz juthassanak, és olyan közegben nőhessenek fel, amelyben a különbözőség nem válik megbélyegzés, kirekesztés vagy bántalmazás forrásává. A mostani törvényjavaslat jelentős változtatásokat tartalmaz, ugyanakkor több, az LMBTQ+ embereket hátrányosan érintő rendelkezést nem érint. 

    Mi megtettük és továbbra is megtesszük az első lépést. Nyitottak vagyunk az egyeztetésre és az információmegosztásra, és arra kérjük a kormányt és valamennyi döntéshozót: használják azt a tudást, amelyet az LMBTQ+ közösség és az érte dolgozó szervezetek évtizedek alatt felhalmoztak.

    Mert ha valóban egy olyan Magyarországot szeretnénk építeni, amelyben mindenki számít, akkor mindenki hangját meg kell hallani.

    Magyar LMBT Szövetség

    Atlasz Sportegyesület

    Budapest Pride

    Diverse Youth Network

    Háttér Társaság

    Labrisz Leszbikus Egyesület

    Magyar Aszexuális Közösség

    Partiscum Egyesület

    Prizma közösség

    Szabadnem Egyesület

    Szimpozion Egyesület

  • Gyermekeket kényszerít jogbizonytalanságba az új Ptk. tervezete

    A Parlament által 2009-ben elfogadott Polgári Törvénykönyvvel szemben a Kormány nemrégiben benyújtott törvényjavaslata mégsem tenné lehetővé az élettársak számára, hogy örökbefogadják partnerük gyermekét. A magát “családbarátnak” nevező Kormány ezzel családok ezreit – köztük azonos nemű párokat és gyermekeiket is – tartana jogbizonytalanságban.

    A hatályos családjogi törvény csak abban az esetben teszi lehetővé, hogy egy pár egyik tagja örökbefogadja partnerének gyermekét, ha a pár házasságot köt. Ezt a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatába is ütköző szabályozást a Parlament által 2009-ben elfogadott Polgári Törvénykönyv kiküszöbölte volna, és lehetővé tette volna az élettársaknak, hogy jogilag is felelősséget vállaljanak az általuk egyébként is nevelt gyermekekért. A konzervatív többségű Országgyűlés azonban a már elfogadott és kihirdetett Ptk-t 2010-ben visszavonta, és a most újraalkotott törvényjavaslatban ez a lehetőség már nem szerepel.

    A hazai és nemzetközi szakmai szervezetek véleménye szerint a gyermek érdekeinek leginkább az olyan jogi szabályozás felel meg, amely a gyermek jogi helyzetét a valóságban létező családi kapcsolatokhoz igazítja. A valóság márpedig az, hogy egyre több gyermek nevelkedik élettársi kapcsolatban, a házasság már a heteroszexuális pároknál sem magától értetődő. Mint arra az ENSZ gyermekek jogaival foglalkozó szakosított szervezete, az UNICEF Magyar Bizottsága a Ptk. kapcsán készült véleményében rámutatott: “a gyermek számára ismert, szeretett felnőtt személy – függetlenül attól, hogy az a gyermek vérszerinti szülőjének azonos vagy különböző nemű partnere – örökbefogadási jogosultságai, a gyermek számára biztosítható teljes családi élet nem hiúsulhat meg olyan jogszabályi rendelkezés miatt, amely ellentétes a gyermek jogaival és mindenek felett álló érdekével.”

    A Kormány által javasolt szabályozás egyaránt érinti a különböző és azonos nemű élettársakat, ez utóbbiakat azonban fokozottan, mivel az azonos nemű párok Magyarországon házasságot egyelőre nem köthetnek. Az elmúlt években folytatott számos empirikus kutatás arra a következtetésre jutott, hogy az azonos nemű párok semmivel sem rosszabb szülők, mint a különneműek, az ilyen családban felnövő gyermekek semmilyen hátrányt nem szenvednek. Az UNICEF fent hivatkozott állásfoglalása külön is felhívja a figyelmet rá, hogy “minden gyermeket érintő ügyben elsődlegesen a gyermek szükségleteinek és jogainak kell érvényesülnie és nem pedig a szülők szexuális irányultságával kapcsolatos társadalmi, morális és egyéb fenntartásoknak.”

    A Magyar LMBT Szövetség a Ptk. társadalmi vitára bocsátott tervezetéről részletes véleményt készített és részt vettünk a Minisztérium által szervezett, államtitkári szintű személyes egyeztetésen is. Ennek ellenére a társadalmi vitáról szóló összefoglalóban a Minisztérium meg sem említi az örökbefogadási szabályokra vonatkozó javaslatainkat. Az ok nyilvánvaló: elutasításuk esetén a Minisztériumnak meg kellene indokolnia, miért nem kíván változtatni a diszkriminatív, a gyermekek jogait semmibe vevő, családellenes szabályokon. Érvek márpedig – a homofób előítéletektől eltekintve – nincsenek.

    A Magyar LMBT Szövetség ezért felszólítja a Kormányt és a parlamenti pártokat, hogy módosító javaslatok benyújtásával tegyék lehetővé, hogy az élettársak örökbefogadhassák partnerük gyermekét.  

  • Homofób nagykoalíció a Parlamentben

    Szokatlan jelenetnek lehettek ma tanúi a parlamenti munkát közelről követő állampolgárok: egymásra talált a két nagy parlamenti párt az új Polgári Törvénykönyv zárószavazásának vitájában, és elsöprő többséggel, 328 szavazattal, 20 ellenében, 6 tartózkodás mellett fosztotta meg az élettársakat és gyermekeiket az örökbefogadás  nyújtotta jogi biztonság lehetőségétől. A parlamenti többség ezzel visszavonta azt a módosító javaslatot, amelyet márciusban még mind a Kormány, mind a parlamenti bizottságok támogattak. A Magyar LMBT Szövetség a törvény hatályba lépése esetén az Alkotmánybírósághoz és a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bíróságához kíván fordulni az ügyben.

    A hatályos családjogi törvény csak házastársak esetén teszi lehetővé, hogy az egyik fél korábbi párkapcsolatából származó gyermekét a szülő partnere örökbefogadja. Ennek a diszkriminatív szabálynak az az eredménye, hogy  hiába neveli együtt a pár hosszú éveken keresztül a gyermeket, a gyermeket mégiscsak az egyik őt nevelő szülőhöz köti törvényes kapcsolat. Hiába nevelkedik a gyermek akár hosszú éveken keresztül a nem házas szülők felügyelete alatt, a vérszerinti szülő akadályoztatása (megbetegedése, elutazása) esetén az élettárs még a gyermekkel kapcsolatos legegyszerűbb ügyet sem intézheti el. További probléma, hogy a vérszerinti szülő halála vagy a kapcsolat felbomlása esetén a gyermeket hosszú időn keresztül nevelő szülő kirekesztődhet a gyermek életéből, a gyermek állami gondozásba kerülhet. Hiába szeretne a pár az ilyen helyzetekre felkészülni, ezt a törvény nem teszi lehetővé, mivel megtiltja az élettársak számára a partner gyermekének örökbefogadását.

    Ezt a diszkriminatív szabályozást szüntette volna meg az MSZP-s képviselők által benyújtott, korábban mind a Kormány, mind a mind a parlamenti bizottságok által támogatott módosító javaslat. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szerint a módosító javaslat visszavonására azért volt szükség, mert közben elfogadásra került a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény: ez azonban teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy a javaslat nem csak az azonos nemű bejegyzett élettársak, hanem a jóval nagyobb számban érintett különnemű élettársak helyzetét is rendezte volna, akikre a közben elfogadott törvény nem is vonatkozik. Nyíltabban vallott a módosítás visszavonásának valódi okairól a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, akik egyértelművé tették, hogy még a különnemű élettársak által nevelt gyermekek feláldozása árán is hajlandóak megakadályozni, hogy egy gyermeknek a törvény szerint is két azonos nemű szülője legyen. Álságos a Minisztérium érvelése, hiszen a javaslat kapcsán nem az a kérdés, hogy a gyermeknek mi jobb, ha azonos vagy külön nemű, házas vagy nem házas pár neveli: a gyermeket így is, úgy is az a pár neveli, a kérdés csak az, hogy milyen jogi kapcsolat fűzi a gyermeket az őt nevelő szülőkhöz.

    Az új Polgári Törvénykönyv komoly lépést tett előre a családi kapcsolatok sokszínűségének elismerése, az élettársak jogainak kiterjesztése terén. A törvény egyértelművé teszi, hogy nem csak a házasságon alapuló kapcsolatokat tekinti családnak, hanem a bejegyzett élettársi és élettársi kapcsolatban élőket is. Hiába mondja azonban ki a törvény alapelvként a családi kapcsolatok védelmét, ha a korlátozások révén maga is hozzájárul a bizonytalan jogi helyzetek fenntartásához. A Magyar Köztársaság Alkotmánya és nemzetközi kötelezettségeink előírják a jogalkotó számára a család intézményének, valamint a gyermekek érdekeinek védelmét.

    A Magyar LMBT Szövetség ezért arra kéri a köztársasági elnököt, hogy tekintettel a gyermekek érdekeit súlyosan sértő, diszkriminatív rendelkezésekre a most elfogadott törvényt ne írja alá. A törvény hatályba lépése esetén a Szövetség az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához kíván fordulni a szabályozás hatályon kívül helyezése érdekében.