Blog

Ez ellentmond a jogszabályoknak…

Igen, a mai jogszabályok szerint a házasság csak különneműek között köttethet. A javaslat a jelenlegi jogszabályok megváltoztatására irányul. Ha egy jogszabály léte elég indok lenne annak fennmaradásához, soha semmilyen törvényt sem lehetne megváltoztatni.

Az Alaptörvény csak egy nő és egy férfi kapcsolatát ismeri el házasságnak…

1. Az Alaptörvény L. cikke a férfi és a nő közötti házasság kiemelt védelmét, nem pedig az azonos neműek közötti házasság tilalmát mondja ki.

2. Az Alaptörvénynek ugyanúgy része a törvény előtti egyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalma (XV. cikk). A szöveget egységében kell kezelni, márpedig az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban kimondta, hogy egy alapjog és egy államcél közötti ütközés esetén az alapjogok élveznek elsőbbséget.

3. Az Alaptörvény sem megváltoztathatlan: bár csak január óta van hatályban, az Országgyűlés júniusban máris módosította a szövegét. Az Alaptörvényt ráadásul a jelenlegi kormánypártok puccsszerűen, az ellenzék és a civil szervezetek véleményének figyelmen kívül hagyásával fogadták el. A házasságra vonatkozó szöveg ellen az ellenzéki pártok, civil szervezetek és nemzetközi emberi jogi szervezetek is tiltakoztak, tüntetést szerveztek.

4. Az, hogy az Alaptörvény a házasság kapcsán nőre és férfi hivatkozik nem zárja ki az azonos neműek házasságát. Az emberi jogok európai egyezménye is utal nőkre és férfiakra, az Emberi Jogok Európai Bírósága mégis kimondta, hogy ez nem jelenti az azonos neműek közötti házasságának tilalmát. A spanyol alkotmányban is szerepel ilyen kitétel, 2005 óta azonban az azonos nemű párok mégis házasságot köthetnek.

1. Igen, de a bejegyzett élettársi kapcsolat nem biztosít azonos jogokat. Nincs névviselés, örökbefogadás, mesterséges megtermékenyítés.

2. A bejegyzett élettársi kapcsolat révén a jogrendszer indokolatlanul párhuzamos jogintézményeket működtet. Az ilyen jogintézmények fenntartják a hátrányos megkülönböztetést, mivel előírják a kisebbségi csoportok elkülönülését, és ezzel gátolják a kisebbségi csoportok integrációját és egyenrangúként való elismerését.

3. A „más, de egyenlő” elve nagyon is ismerős: évtizedekig használtak az amerikai feketék elkülönítésének fenntartása mellett, vagy a nők koedukált oktatása ellen. Azokban a kérdésekben is bebizonyosodott: a más, sohasem lesz egyenlő.

1. A házasság egyik célja, valóban a gyermekvállalást megkönnyítő stabil párkapcsolati háttér kialakítása, de ez nem a házasság egyetlen célja. Ha az lenne, miért engedélyezzük a házasságot olyan pároknak, akik nem kívánnak, vagy nem tudnak (betegség vagy idős koruk folytán) gyermeket vállalni? Az összetartozás nyilvános vállalása, az elköteleződés kifejezése, egymás anyagi és erkölcsi támogatása a házasságnak ugyanolyan fontos célja.

2. Számtalan meleg és leszbikus pár nevel már ma is gyermeket – döntően korábbi párkapcsolatukból. A jövőben örökbefogadás és mesterséges megtermékenyítés útján bármely (arra egyébként körülményei és személyisége miatt alkalmas) azonos nemű pár vállalhatna gyermeket, az ő esetükben a házasság pont ugyanannyira a gyermekneveléshez szükséges stabil párkapcsolat megteremtésének eszköze lenne.

A házasság jogi és köznapi fogalmához a múltban számtalan olyan elem tartozott hozzá, amelyet ma már leválasztottunk a házasság intézményéről, az elmúlt száz évben a házasság intézménye óriási (pozitív) változásokon ment át. Korábban eltérő felekezethez tartozó emberek nem házasodhattak meg egymással. Egy nő, ha megházasodott, nem tanulhatott szakmát, vagy nem gyakorolhatta korábbi szakmáját. Egy házas nő vagyona felett automatikusan férje rendelkezett. Hiába erőszakolta meg egy férj a feleségét, az nemi erőszakként nem volt büntethető. Ha ezeket a korábban a házasság intézményéhez szervesen kapcsolódónak vélt elemeket ki lehetett a házasság fogalmából iktatni, ezen utolsó nagy igazságtalanság felszámolása sem jelenthet akadályt.

1. A természetben, az állatvilágban a homoszexualitás ugyanannyira megtalálható. Biológusok az elmúlt évtizedekben több mint 1500 faj esetében figyeltek meg homoszexuális magatartást, ezek közül 500 esetében a homoszexualitás jól dokumentált.

2. Minket embereket részben az jellemez, hogy dacolunk a természet törvényeivel. Ruhát hordunk, és házakat építünk; törvényekkel korlátozzuk az egymás közti agressziót; viselkedésünket alávetjük az együttműködésre és szolidaritásra vonatkozó normáknak; az orvostudomány révén felvesszük a harcot a betegség ellen. Be kellene tiltani a betegek emberek gyógyítását mivel ez ellentmond a természet törvényeinek?

1. Számos antropológiai kutatás bizonyítja, hogy a homoszexualitás megítélése kultúránként változik, ezért általános történelmi törvényszerűségről nem lehet beszélni.

2. Az európai kultúrkörben sem volt az azonos nemű párok elutasítottsága olyan fokú, mint azt egyesek feltételezik. És nem csak az ókori Hellász vagy a Római Birodalom a példa, hanem a kereszténységéről híres középkor is. Újabb történeti kutatások bizonyítják, hogy több jogi-vallási forma létezett (affrèrement, adelphopoia) az azonos nemű párok közti kapcsolatok elismerésére.

1. Az Alkotmánybíróság 2007-ben és 2008-ban valóban úgy érvelt, hogy az azonos neműek házassága nem volt összeegyeztethető az akkori Alkotmánnyal. Ezt azonban nem közvetlenül az azonos neműek házasságának alkotmányosságára vonatkozó határozatban mondta ki, csak más téma kapcsán közvetve foglalt állást ebben a kérdésben.

2. Az Alkotmánybíróság már korábban is utalt rá (ld. eutanázia ügy, 22/2003. (IV. 28.) AB határozat), hogy egy jogszabály alkotmányosságának megítélése során a tudományos, jogi és társadalmi változásokat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Amikor az Alkotmánybíróság 1995-ös határozatában (erre hivatkoznak a későbbi határozatok is) a kultúránkban meglévő jogi és társadalmi konszenzusról beszélt, még valóban ez volt a helyzet. Ma már azonban nem: az elmúlt években több ország megnyitotta a házasság intézményét, a közvélemény jelentős része (Nyugat-Európában a többsége) is a házasság megnyitása mellett van. Ma már nem lehet beszélni sem jogi konszenzusról, sem egyértelmű társadalmi elutasítottságról. Ugyanezen fejleményekre hivatkozva mondta ki pl. a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bírósága, hogy korábban ugyan nem tekintette családnak az azonos nemű párokat, 2010 óta (Schalk és Kopf kontra Ausztria) viszont igen.

1. Nemzetközi kötelezettségünk ugyan nincs, de a nemzetközi trendek egyértelműen az azonos nemű párok együttélésének jogi elismerése irányába mutatnak. Nem csak azért kell meghoznunk jogszabályokat, mert kötelezve vagyunk rájuk, hanem azért mert egyetértünk velük.

2. Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Schalk és Kopf kontra Ausztria ügyben valóban kimondta, hogy jelenleg nincs ilyen kötelezettségünk, de a bíróság egyértelműen utalt rá, hogy amennyiben folytatódik az azonos neműek házasságok lehetővé tétele irányába mutató trend, a jövőben felül fogják vizsgálni álláspontjukat. Azóta két tagállamban vezették be az azonos neműek házasságát (Dánia, Izland), és két további tagállamban van tervben (Franciaország, Egyesült Királyság).

Minden bizonnyal vannak olyan melegek, akik nem akarnának megházasodni, de vannak olyanok, akik igen. A heteroszexuális pároknál sem akar mindenki házasodni, ettől még nem kívánja senki betiltani a különneműek közti házasságot.

1. Alapvető emberi jogokat a többségnek sincs joga felülírni. Ma Magyarországon a közvélemény többsége a halálbüntetés visszaállítása mellett van, mégsem kívánja azt egyik politikai erő sem.

2. A közvélemény nem változatlan, a jogszabályok maguk is befolyásolják azt. Számos külföldi példa mutatja, hogy még ha kezdetben nem is állt a társadalom többsége az ügy mögé, a jogszabályok elfogadása után a közvélemény is megbarátkozott az azonos nemű párok házasságának gondolatával. A bejegyzett élettársi kapcsolatot annak elfogadása előtt 2005-ben csak 36.5% támogatta, elfogadása után 2009-ben viszont más 58%.

1. Az elmúlt években számtalan televíziós műsor, újságcikk foglalkozott a kérdéssel, az azonos nemű párok házasságának kérdése a mindennapi közbeszéd részévé vált.

1. Magyarország 1996 óta ismeri az azonos nemű párok együttélését élettársi kapcsolatként. Azóta folyamatosan bővülnek az élettársak jogai és kötelezettségei (egészségügyi jogok, özvegyi nyugdíj, szociális juttatások, lakásvásárlási támogatás, legutóbb pl. bevándorlás). 2009 óta lehet bejegyzett élettársi kapcsolatot kötni, amelyet a társadalom többsége elfogadott. Eljutottunk arra a pontra, amikor már a házasság intézményének megnyitására van szükség.

2. Az alapvető emberi jogok érvényesülése nem lehet fokozatosság kérdése, azok vagy érvényesülnek vagy nem. Ugyanúgy nem lehet rész-vallásszabadsgáról beszélni, mint ahogy majdnem-gyülekezési szabadságról sem. Ezt ismerte fel Spanyolország is, amikor néhány hónap leforgása alatt bevezette az azonos neműek házasságának lehetőségét.

1. A javaslat semmit sem venne el a különnemű házaspároktól. Az új törvény hatására az ő életük semmiben sem változna meg, csak az azonos nemű pároknak is megadnánk azt, ami korábban csak a különneműeknek járt.

2. Az azonos nemű párok párkapcsolatai ugyanannyira családok, mint a heteroszexuális pároké. Ha valami a családok elleni támadás, akkor az a melegházasság tilalmának fenntartása, amely meleg családok ezreitől vonja meg a jogi elismerés lehetőségét.

3. A melegházasság kapcsán éppen hogy a család és házasság fontossága kerülne előtérbe, a meleg párok házasodásának lehetővé tétele hozzájárulna egy házasságbarátabb közbeszéd kialakításához.

1. Az Alaptörvény szerint a Magyarországon „Az állam és az egyházak különváltan működnek.” Vallási érveknek a politikában nincs helye. Ettől még persze minden vallás, egyház maga dönt róla, hogy milyen párkapcsolatokat kíván elismerni. Ezt a döntést azonban nem lehet a törvény rangjára emelni. Különben törvényi eszközökkel lehetne üldözni az abortuszt, az önkielégítést vagy a sertéshús fogyasztását.

2. Nem minden vallás vagy egyház elutasító a homoszexualitás kérdésében. A keresztény egyházak közül a protestáns felekezetek jelentős része elfogadja, sőt megáldja az azonos neműek párkapcsolatait. A zsidó vallás reformista, ill. konzervatív (mazorti) szárnya is elfogadja a homoszexuális párkapcsolatok. Nemcsak a jogrendnek, de a magyar egyházaknak is lenne mit tanulniuk nyugati társaiktól.

3. A Biblia számos olyan tilalmat, parancsolatot tartalmaz, amely az idők során kikopott a vallási gyakorlatból. A Biblia olyan élő szöveg, amelyet minden kor a maga szempontjai szerint újraértelmez.

1. Alapvető emberi jogok esetében lényegtelen, hogy az hány embert érint.

2. Mivel a döntésnek sem közvetlen, sem közvetett költségei nincsenek, az sem érv, hogy a társadalom ezzel aránytalan terheket vállalna magára.

3. Kutatások szerint az emberek kb. 5%-10%-a homoszexuális, ez Magyarországon ötszázezer-egymillió ember, nem egy elhanyagolható kisebbség. Számtalan olyan jogintézmény van, ami ennél jóval kevesebb embert érint.

Az azonos neműek házasságára ugyanazok a jogszabályi garanciák vonatkoznának, mint a különnemű párokra, semmivel sem nagyobb a visszaélés lehetősége. Aki akarja, a heteroszexuális házasság intézményét is használhatja visszaélésszerűen. Az állami juttatások, kedvezmények területén már ma is ugyanazok a jogok illetik meg az azonos nemű párokat a bejegyzett élettársi kapcsolat révén.

1. El kell dönteni, hogy mi az a támogatás, amely gyermekneveléshez kapcsolódik, és mi az, ami nem. Ami gyermekneveléshez kapcsolódik, azt a heteroszexuális házaspároknál sem kellene automatikusan megadni.

2. Az azonos nemű házaspárok ugyanúgy nevelhetnének gyermeket (örökbefogadás, mesterséges megtermékenyítés), az ő esetükben ugyanúgy érdemes lenne a gyermekvállalást támogatni.

A házasság (ezáltal az örökbefogadás és a mesterséges megtermékenyítés) lehetővé tételével olyan párok is vállalhatnának gyermeket, akiknek eddig erre nem volt lehetőségük, ezért éppen hogy nőne a gyermeket vállaló szülők, ezáltal a születendő gyermekek száma.

1. A gyermekek védelme azt követeli meg, hogy szerető, stabil környezetben nőjön fel. Az intézeti nevelkedésnél a gyermek számára sokkal megfelelőbb egy szerető, családi közeg, amelyben két (akár azonos nemű) szülő neveli.

2. A jelenlegi törvényi szabályozás, amely nem teszi lehetővé, hogy törvényes kapcsolat jöjjön létre a gyermeket nevelő nem vérszerinti szülő és a gyermek között (akár korábbi párkapcsolat, akár örökbefogadás útján került a gyermek a családba) kifejezetten a gyermek érdekeit sérti, hiszen nem kapja meg azt a védelmet (tartási kötelezettség, problémák a vérszerinti szülő halála esetén), amelyet különnemű párok esetében a házasság lehetővé tesz.

1. Az elmúlt évtized során számos tudományos, empirikus alapokon álló kutatás bizonyította, hogy a gyermekek szexuális irányultságára, nemi identitására nincs hatással a szülők neme. Nem véletlen hogy szakmai szervezetek (pl. az Amerikai Pszichológiai Társaság) egyértelműen az azonos nemű párok gyereknevelésének törvényes elismerése mellett szállnak síkra.  

2. Ha ez az összefüggés ilyen automatikus lenne, hogy lehet, hogy a melegek és leszbikusok döntő többsége heteroszexuális családban nevelkedett fel?

1. Elképzelhető, hogy a gyermeket támadják majd társai a szülei miatt, ez azonban önmagában nem indok a gyermekvállalás ellen, hiszen ilyen alapon miért nem tiltjuk meg diszkriminációt elszenvedő más csoportoknak (romák, bevándorlók, stb.) hogy gyermeket vállaljanak? Diszkrimináció ellen nem lehet a diszkrimináció fenntartásával küzdeni.

2. Az azonos nemű párok házasságának lehetővé tétele hozzájárulna a melegekkel szembeni előítéletek csökkenéséhez, ezáltal ez a veszély is csökkenne.

Semmivel nem nehezebb egy gyermek számára megérteni, feldolgozni a szülei közti kapcsolatot legyen szó azonos, vagy különnemű szülőkről. Kisebb korban csak annyit ért belőle, hogy szüleik szeretik egymást, ez ugyanúgy igaz hetero- és homoszexuális párokra is. Az azonos nemű szülők szexuális élete ugyanúgy nem tartozik a gyerekre, mint a különnemű szülők esetében. Amelyik gyermek érett rá, hogy megértse a szexualitás kérdését, ugyanannyira érett arra is, hogy megértse vannak akik más neműekhez, vannak akik azonos neműekhez vonzódnak.