LMBT Szövetseg

Kategória: Párkapcsolat

  • Jogszabály-tervezeteket véleményeztünk

    Az elmúlt hónapokban számos jogszabály társadalmi vitára bocsátott tervezetét véleményeztük, amelyek hamarosan a kormány és/vagy az Országgyűlés elé kerülnek. 

    Nemzeti Alaptanterv

    A Nemzeti Alaptanterv a közoktatás alapvető értékeit és tartalmait meghatározó keretszabályozás, amelyet valamennyi iskolának követnie kell. Az Alaptantervre épülnek ezután a részletesebb kerettantervek és az egyes iskolák tantervei. Véleményünkben a nyitottság, az elfogadás, a társadalmi sokszínűség és az egyenlőség értékeinek fokozottabb megjelenéséért, az állam és az egyház elválasztásának hangsúlyozásáért, a szexuális irányultság és nemi identitás témájának nevesítéséért és az LMBT fiatalokat érintő gyakorlati tudások megjelenítésére tettünk javaslatot.

    Büntető Törvénykönyv

    Az új Büntető Törvénykönyv társadalmi vitára bocsátott tervezete több pozitív és negatív újítást is előirányozott. A legfontosabb változás, hogy a szexuális bűncselekményekre vonatkozó szabályozás reformjával együtt megszűnne a – többek között – az azonos neműek közötti szexuális kapcsolatokra használt, rendkívül sértő fajtalanság megnevezés. A tervezet ugyanakkor jelentősen gyengítené a bejegyzett élettársak büntetőjogi védelmét. Véleményünkben a bejegyzett élettársi kapcsolat és a házasság azonos kezelése és a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó szabályozás megerősítése mellett érveltünk. 

    Polgári Törvénykönyv

    Az új Polgári Törvénykönyv a magánjogi viszonyok széles körét, így a vagyonjog, a szerződési jog és az öröklési jog mellett a családjog alapvető szabályait is tartalmazná. Szövetségünk véleményében a bejegyzett élettársi kapcsolat következetesebb szabályozásáért, a házasságtól való eltérések megszüntetéséért, az azonos nemű párok általi örökbefogadás – és különösen a partner gyermekének örökbefogadása – mellett szállt síkra. 

    Letölthető mellékletek

  • „Nincs papír, nincs család?!”

    „Nincs papír, nincs család?!”

    "Nincs papír, nincs család?!"

    Rózsa Milán ügyvivő felszólalás a Milla március 15-i tüntetésén

    Fiatal meleg férfiként jöttem ma ide felszólalni, azonban a magánélet szabadságának kérdése mindannyiunkat érint, nem csak bennünket melegeket és leszbikusokat.

    Az elmúlt másfél év során hónapról hónapra tapasztaltuk, hogyan ássa alá a kormány politikája nehezen kivívott szabadságunkat az élet valamennyi területén. Sajtószabadság, vallásszabadság, a demokrácia intézményei már a múlté.

    A házasság intézményének kisajítátása még csak minket melegeket és leszbikusokat érintett, a családvédelmi törvény azonban már többszázezer magyar családot tett másodrendű állampolgárrá, amikor kimondta, csak a házasságon alapuló család méltó a védelemre — az élettársi kapcsolatban élők elfelejthetik a vasárnapi családi ebédet. Nincs papír, nincs család?!

    De ez sem volt elég: a néhány hete állami támogatással megalakult Családtudományi Társaság már a hálószobánk ajtaját rúgta be. Követeli a házassági papírt, ha szerelmeskedni akarunk. Nincs papír, nincs szerelmeskedés?!

    Nem is rejtik véka alá szándékaikat. Magánéletünkbe, legszemélyesebb döntéseinkbe próbálnak beavatkozni, középkori erkölcseiket kérik rajtunk, szabad magyar állampolgárokon számon. Láttunk már ilyen rendszereket a történelem során. Rövid életűek voltak, hát most megmondom, rövid életű lesz ez is.

    Elég volt abból, hogy az állam álszent ideológusai mondják meg, hogyan éljük életünket! Az állam szálljon végre ki a magánéletünkből, és kezelje felnőttként állampolgárait! Ne a papír döntse el, hogy család-e a család! Senki ne akarja előírni kivel, mikor és hogyan essünk szerelembe, kivel, mikor és hogyan alapítsunk családot!

    Egy szabad Magyarországon az állam nem akarná előírni állampolgárainak, hogyan éljék életüket, hanem inkább segítené őket saját céljaik elérésében.

    Egy szabad Magyarországon nem lenne helye a kirekesztésnek, a rasszizmusnak vagy a homofóbiának.

    Egy szabad Magyarországon végre mindenki félelem nélkül, szabadon élhetne, szerethetne és alapíthatna családot.

     

  • Jogszabályvélemény: Új Büntető Törvénykönyv

    2012 februárjában a Közigazgatási és Igazsgágügyi Minisztérium társadalmi vitára bocsátotta az új Büntető Törvénykönyv tervezetét. Szövetségünk részletes írásbeli véleményt készített, amelyben üdvözöltük a szexuális cselekmények avittas megnevezését felváltó új terminológiát, ugyanakkor kiálltunk a bejegyzett élettársi kapcsolat házassággal megegyező kezeléséért a közeli hozzátartozó fogalmánál és a bigámia szabályozásánal, valamint javaslatot tettünk a közösség elleni uszítás és a közösség tagja elleni erőszak tényállásának kiegészítésére a szexuális irányultság és a nemi identitás védett tulajdonságokkal. 

    Írásbeli véleményünket a kormány részben figyelembe vette: az Országgyűlésnek benyújtott változat a közeli hozzátartozó fogalmánál az élettársakra (így a Btk. fogalomhasználatában a bejegyzett élettársakra is) a házastárssakkal azonos elbírálást írt elő, és kiegészítette a közösség elleni uszítás és a közösség tagja elleni erőszak tényállását a nemi identitás és a nemi irányultság védett tulajdonságokkal. Ez utóbbit az Országgyűlés végül javaslatunkkal összhangban "szexuális irányultság"-ra változtatta.

    Letölthető mellékletek

  • A kirekesztés nem tudomány

    A Magyar LMBT Szövetség tiltakozásának ad hangot, amiért a mai nap folyamán Magyar Családtudományi Társaság néven homofób, kirekesztő nézeteket tudományos programként népszerűsíteni kívánó szervezet jött létre. Különösen aggasztónak tartjuk, hogy a szervezet létrehozása fölött állami szervek és vezetőik bábáskodtak. 

    2012. február 24-én a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet nagytermében megalakult a Magyar Családtudományi Társaság. A tudományos társaság alapszabályában és küldetésnyilatkozatának tervezetében olyan, az alapvető emberi jogokat semmibe vevő  „alapértékek” szerepelnek, mint a házasságon alapuló család intézményének mindenek feletti védelme, a házasság előtti szexuális élet és az élettársi kapcsolat elfogadhatatlansága, valamint az azonos neműek párkapcsolatainak leértékelése. A szervezet egyben harcot hirdet az értékpluralizmus ellen, szerintük a fenti értékekkel egyet nem értők a rossz, a károkozás, az erkölcstelenség, az embertelenség és a hazugság képviselői, ezért a médiából cenzúrázni kellene őket.

    A Magyar LMBT Szövetség tiltakozik az ellen, hogy kirekesztő politikai nézeteket egyesek tudománynak állítsanak be, és hogy egy tudományos társaságban betöltött tagság feltételéül ezen kirekesztő nézetek elfogadását követeljék meg. Tisztában vagyunk vele, hogy tudományos kutatók bizonyos kérdésekben másként vélekednek, illetve hogy a politikai természetű elköteleződéseket a társadalomtudományi munkából teljesen kizárni nagyon nehéz. Az azonban, hogy egy tudományos társaság a tudományos vitákat csírájában akarja elfojtani, ráadásul azzal az igénnyel lép fel, hogy a közbeszédben csak ezen álláspont képviselői jelenhessenek meg, nem csak a tudományos nyilvánosság, de a demokratikus közélet alapvető normáit sérti.

    Különösen aggasztónak tartjuk, hogy a szervezet létrehozása fölött állami szervek és azok vezetői bábáskodtak. Az alakuló gyűlésnek a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma háttérintézményeként működő Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet adott otthont. Az eseményen üdvözlő beszédet mondott az intézet főigazgatója, Dr. Tóth Tibor és a Társaság alelnökének választották a Családpolitikai Igazgatóság mb. igazgatóját, Farkas Pétert. Magyarország Alaptörvénye kiemelt értékként védi az emberi méltóságot, az egyenlőséget, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a véleménynyilvánítás szabadságát. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy állami szervek vezetői ezen alapértékeket elutasító szervezet megalakításában vettek részt. 

    A Magyar LMBT Szövetség elismeri a családi értékek fontosságát: hosszú évek óta küzdünk a tartós párkapcsolatban élő azonos nemű párok, illetve a gyermeket nevelő azonos nemű párok alkotta családok jogegyenlőségéért. Visszautasítjuk azonban, hogy a „családi értékek védelme” alatt egyesek a homofób előítéletek nyílt propagálását értik. A családok valós problémáival foglalkozó, a modern kor kihívásait vizsgáló családtudománynak valóban fontos szerepe lehet a családokkal kapcsolatos közpolitikák empirikus megalapozásában. Amit azonban a Magyar Családtudományi Társaság jelenlegi formájában képvisel, az nem tudomány, hanem a kirekesztés és a gyűlölködés intézményesítése.

     

  • Nem az EU miatt kell változtatni az Alaptörvényen

    Nem az EU miatt kell változtatni az Alaptörvényen

    Nem az EU miatt kell változtatni az Alaptörvényen

    Nem az Európai Unió állítólagos nyomása miatt kell az Alaptörvény azonos neműek közötti házasságot kizáró rendelkezésein változtatni, hanem mert azok diszkriminatívak, és nem méltóak egy modern, demokratikus jogállam szellemiségéhez. A Magyar LMBT Szövetség visszautasítja, hogy egyes politikai pártok a leszbikus és meleg emberek elleni hangulatkeltés révén kívánnak maguknak politikai tőkét kovácsolni.

    A Magyar Nemzet tegnapi számában megjelent vezércikk arról számol be, hogy brüsszeli értesülések szerint az Európai Unió az Alaptörvény azonos neműek házasságát kizáró rendelkezéseit, illetve a volt miniszterelnök ellen indult büntetőeljárás megszüntetését várná el a Magyarországnak nyújtott pénzügyi segítségért cserébe. Kormánypárti politikusok kapva kaptak az alkalmon, hogy a cikk kapcsán ismét homofób szólamokat zenghessenek, és visszautasítsák a belügyekbe való beavatkozást.

    A Magyar LMBT Szövetség az Alaptörvény első tervezetének nyilvánosságra kerülése óta következetesen vallja: a házasság diszkriminatív fogalmának alkotmányos szinten történő rögzítése méltatlan egy modern, demokratikus jogállam szellemiségéhez. Nem azért, mert az Európai Uniónak vagy más nemzetközi szervezeteknek nem tetszik, hanem mert magyar állampolgárok százezreit másodrangú állampolgárként bélyegzi meg, és évtizedekre kőbe vési a meleg és leszbikus párok jogfosztottságát.

    Kormánypárti politikusok most azzal érvelnek: nekik csak az ellen van kifogásuk, ha az azonos nemű párok kapcsolatát házasságnak nevezik. Ha valóban csak ez a probléma, miért fordult a KDNP 2009-ben az Alkotmánybírósághoz a bejegyzett élettársi kapcsolat megsemmisítéséért? Miért fogadott el a jobboldali többségű Parlament néhány hete olyan családvédelmi törvényt, amely korlátozza a bejegyzett élettársak öröklési jogát? Miért követeli a KDNP ifjúsági szervezete – a Jobbikkal karöltve – hogy az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó jogszabályoknak nyilvánvalóan ellentmondó módon az állami fenntartású sportlétesítmények mondják fel a budapesti Eurogamesre vonatkozó szerződéseiket, ezzel ellehetetlenítve egy sportrendezvény megtartását?

    Visszautasítjuk a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) emberek elleni politikai hangulatkeltést! Az LMBT kisebbséggel kapcsolatos előítéletek és hátrányos megkülönböztetés csökkentése közös felelősségünk. Különösen visszás, ha választott tisztséget viselő politikusok nem a társadalmi elfogadás növelésén munkálkodnak, hanem egy kisebbségi csoporttal szembeni gyűlöletkeltést használják politikai haszonszerzésre. Elég volt a megosztó politikából, Magyarország a mi hazánk is!

     

  • Családellenes a családvédelmi törvény tervezete

    Azonos- és különnemű párok százezreit sodorná jogbizonytalanságba az új családvédelmi törvény jelenlegi tervezetének elfogadása, ezért a Magyar LMBT Szövetség felszólítja a Kormányt, hogy dolgozza át a jogszabály által használt családfogalmat, és a társadalmi realitásoknak megfelelő, a családformák sokszínűségét elismerő, befogadó családfogalmat alkosson meg.

    Sajtóforrások szerint már a Kormány előtt is járt a családok védelméről szóló új sarkalatos törvény tervezete, amely a “család” fogalmának olyan meghatározását tartalmazná, amelyben csak a házaspárok szerepelnek, az élettársak (függetlenül azok nemétől) nem. A jogszabály ezzel kétharmados törvénybe betonozná a magyar családok százezreit a család hivatalos fogalmából kizáró jogi rendelkezést.

    A Magyar LMBT Szövetség már az új Alaptörvény elfogadásakor is tiltakozott a házasság diszkriminatív fogalmának alkotmányi szinten történő rögzítése ellen. Az Alaptörvény még “csak” a meleg és leszbikus párokat kezelte másodrendű állampolgárként, az új családvédelmi törvény viszont már a házasságot kötni nem kívánó, élettársi kapcsolatban élő heteroszexuális párokat is megbélyegzi és kirekeszti a család fogalmából. Teszi mindezt úgy, hogy a magyar társadalomban egyre több pár dönt úgy, hogy életét nem a házasság intézményének keretei között kívánja leélni.

    Az elmúlt hónapok családpolitikai fejleményei kapcsán egyre inkább úgy tűnik, a Kormány szabad kezet adott a magát választásokon önállóan megméretni hosszú évek óta nem merő fundamentalista törpepárt, a Kereszténydemokrata Néppárt ideológusainak, akik a családok valódi érdekeinek képviselete helyett avíttas, kirekesztő nézeteiket kívánják ráerőltetni a magyar társadalomra. Abortusztilalom, hagyományos nemi szerepek, és az életüket azonos nemű párjukkal összekötni kívánó meleg és leszbikus emberek iránti mérhetetlen gyűlölet politikájuk sarokköve.

    A családok megerősítésére, a munkahelyi és a családi kötelezettségek összeegyeztetésének megkönnyítésére, a gyermeket vállaló szülőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés elleni fellépésre valóban szükség van. Egy valóban családbarát politika azonban nem azt keresi, kit és hogyan lehetne kizárni a család fogalmából, hanem elismeri a családformák sokszínűségét, és egyenrangúként ismeri el a családokat, függetlenül a benne élők nemétől vagy a párkapcsolat jogi formájától.

    Felszólítjuk ezért a Kormányt, hogy a családvédelmi törvény jelenlegi tervezetét dolgozza át, és a hátrányos megkülönböztetés tilalmával összhangban álló, az Európai Emberi Jogi Bíróság joggyakorlatának megfelelő, a házasságon kívüli együttélési formákat is elismerő, befogadó családfogalmat vezessen be a magyar jogrendszerbe.

  • Hazugsággal védte Balog államtitkár az új Alaptörvényt az ENSZ-ben

    A Magyar LMBT Szövetség üdvözli, hogy Magyarország első ENSZ egyetemes időszakos felülvizsgálata során a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) emberek szempontjai hangsúlyosan jelentek meg. Ugyanakkor megütközésünknek adunk hangot, amiért a magyar államot képviselő Balog Zoltán államtitkár hazugsággal kívánta eloszlatni az azonos nemű párok diszkriminációja kapcsán megfogalmazott aggodalmakat.

    A három órás meghallgatás során számos más kérdés (a romák helyzete, családon belüli erőszak, gondnokoltak választójoga) mellett több ország, így Franciaország, Belgium, Svájc, az Egyesült Királyság, Norvégia és az Egyesült Államok is aggodalmának adott hangot az LMBT emberek hazai helyzetét illetően. Egyesek az új alaptörvény diszkriminatív házasságfogalmát; mások a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés alkotmányos tilalmának hiányát; volt, aki az LMBT emberekkel szemben rendszeresen előforduló erőszakot emelte ki.

    Balog Zoltán államtitkár válaszában elismerte, hogy az új Alaptörvény a házasság fogalmát nő és férfi kapcsolatára szűkíti, azonban azzal érvelt: a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye mindazokat a jogokat biztosítja az azonos nemű párok számára, amelyek a különnemű párokat megilletik. A valóság azonban nem ez: a házastársakkal szemben a bejegyzett élettársak nem vehetik fel egymás nevét, nem fogadhatnak közösen örökbe, nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben, és a pár egyik tagja még abban az esetben sem fogadhatja örökbe bejegyzett élettársa gyermekét, ha a gyermeket hosszú évek óta közösen nevelik.

    Az államtitkár az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt azt állította: az országjelentés összeállítását széleskörű civil konzultáció előzte meg valamennyi érintett bevonásával. Ezzel szemben a konzultációkra egyetlen alkalommal sem hívták meg a hazai LMBT civil szervezeteket, az országjelentésben még az elmúlt évek során elfogadott, az LMBT jogok területén kivívott pozitív jogszabályi változások sem kerültek feltüntetésre. A kormány civilekkel való együttműködését jól jellemzi, hogy az államtitkár felettesének miniszteri kabinetje még tavaly októberben úgy döntött: megtiltja a minisztérium munkatársainak, hogy a meleg szervezetek megkereséseire írásban válaszoljanak.

    Friss kutatások szerint a magyar társadalom az LMBT kisebbség tagjaival a legelutasítóbb, a munkahelyi diszkrimináció, az iskolai erőszak és zaklatás, a diszkriminatív jogszabályok és a családi elutasítás a magyar melegek százezreinek életét keseríti meg. Ennek ellenére az új Kormány hatalomra kerülése óta egyetlen lépést sem tett az LMBT emberek esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében. Itt az ideje, hogy a Kormány a civil szervezetek bevonásával komplex cselekvési tervet dolgozzon ki az LMBT emberekkel szemben előítéletek és hátrányos megkülönböztetés felszámolására. Csak egy ilyen egyértelmű állami elköteleződés révén érhető el, hogy Magyarország emberi jogi területen való nemzetközi elismerését ne hazugságokra kelljen építeni, hanem az valós jogi és társadalmi változásokon alapuljon.