Kategória: Gyűlöletbeszéd és erőszak

  • EU-s konferencia az LMBTI emberek diszkriminációjáról

    EU-s konferencia az LMBTI emberek diszkriminációjáról

    EU-s konferencia az LMBTI emberek diszkriminációjáról

    Első alkalommal rendezett magas szintű konferenciát az LMBTI embereket érő hátrányos megkülönböztetésről az Európai Unió Tanácsa. A konferencián a magyar kormány képviselői mellett egyesületünk munkatársa is részt vett. 

    2014. október 28-án az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó Olaszország és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) első alkalommal szervezett kifejezetten az LMBTI embereket érő diszkriminációval foglalkozó konferenciát A szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetés felszámolása: az EU-s és a tagállami szintű közpolitika-alkotás következő lépései címmel. 

    A 450 meghívott részvételével zajló félnapos tanácskozás középpontjában a 2008-ban elkészült, de azóta is elfogadásra váró, ún. horizontális anti-diszkriminációs irányelv és egy EU-s szintű LMBTI cselekvési terv elfogadása állt. Az Európai Unió hatályos joga nem biztosít azonos védelmet a különböző kisebbségi csoportoknak a diszkrimináció ellen: míg a faji és etnikai, valamint a nemi alapú megkülönböztetést az EU-s jog számos területen tiltja, a szexuális irányultság, fogyatékosság, életkor és vallás kapcsán csak a foglalkoztatás területén. Ezért készített elő 2008-ban az Európai Bizottság egy új irányelvet, amely a védelmet további területekre (oktatás, egészségügy, lakhatás, szolgáltatások igénybevétele) is kiterjesztette volna, azonban a javaslat néhány tagállam ellenállása miatt azóta sem került elfogadásra. A novemberben felálló új Bizottság egyik kiemelt feladata lesz a jogszabály elfogadásának útjában álló akadályok leküzdése. 

    Az idei év első felében nagy vihart kavart az Európai Parlament által elfogadott ún. Lunacek-jelentés, amelyben a Parlament egy az LMBTI emberek jogaival foglalkozó cselekvési terv ("menetrend") elfogadására tett javaslatot a Bizottságnak. Míg a területért felelős korábbi biztos, Viviane Reding a menetrendet szükségtelennek ítélte, az új biztos parlamenti meghallgatása során támogatta a menetrend elfogadását. A konferencia során a menetrend által kezelendő több terület (foglalkoztatás, oktatás, erőszak, transznemű emberek jogai) szakértői is megszólaltak. 

    A konferencián mutatta be az Alapjogi Ügynökség a 2012-es LMBT kutatás eredményeit részletesen bemutató tanulmányt. A kutatásban több mint 93.000 LMBT ember vett részt, és olyan témákat fedett le, mint a diszkriminációval és erőszakkal kapcsolatos tapasztalatok, a jogtudatosság és a mindennapi elfogadás. Az előzetes adatokat az FRA már 2013 májusában nyilvánosságra hozta, az új tanulmány sokkal részletesebben, tagállami bontásban közli a kutatás eredményeit. 

    Magyarországot az eseményen az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Igazságügyi Minisztérium Emberi Jogi Munkacsoport Titkársága és a brüsszeli Állandó Képviselet munkatársai képviselték. A konferencián civil részről Szövetségünk ügyvivője is részt vett.

    A konferenciáról készült videófelvétel teljes terjedelmében elérhető az Alapjogi Ügynökség honlapján.

  • Európa jövője nem lehet a gyűlöleté!

    Európa jövője nem lehet a gyűlöleté!

    Európa jövője nem lehet a gyűlöleté!

    Magyarország demokratikusan gondolkodó közössége nevében tiltakozunk a fajvédők budapesti konferenciája ellen! Jelen levél aláírói tiltakozásukat fejezik ki a 2014. október 3. és 5. között Budapesten megrendezésre kerülő „Európa Jövője” című konferenciával szemben. Arra kérjük Magyarország parlamenti pártjait, hogy nyilvánosan határolódjanak el azoktól a gyűlöletkeltésre alkalmas eszméktől, amelyek megünneplésére a rendezők készülnek!

    A tények:

    Az esemény a „The National Policy Institute” nevű amerikai szervezet 2014-es kongresszusa, amelynek teljes címe: „Európa Jövője. Nézőpontok a geopolitikáról, identitásról és nacionalizmusról”. Az NPI egy, a fehér faj felsőbbrendűségét nyíltan hirdető, a fajelmélet mellett kiálló és a fajvédelmet szorgalmazó szervezet. Az esemény hivatalos honlapján a következő olvasható: Az Európai Kongresszus egy olyan új kollektíva, amely a tradicionalisták, nacionalisták és „identitáriusok” (SIC) közösségeként és fórumaként fog működni.

    Az eseményen fellépő előadók között van:

    ALEXANDER DUGIN – Putyinhoz és az orosz hadsereghez közeli politikai ideológus, az Eurázsiai mozgalom elindítója, amely lényegében egy orosz-európai-közel-keleti Észak-Amerika ellenes érdekszövetség víziója. Aktívan támogatta Oroszország beavatkozását Ukrajnában.

    GYÖNGYÖSI MÁRTON – A jobbik képviselője, a zsidó származású képviselők összeírásának szorgalmazója.

    RICHARD SPENCER – Az NPI igazgatója, a fehér szupremácia híve, álma egy fehér „etno-állam” létrehozása az észak-amerikai kontinensen.

    Hogy e közösség tagjai hogyan gondolkodnak a világról, azt jól mutatja néhány idézet az Intézet honlapjáról:

    „A kormány erőfeszítése arra, hogy az emberek és az üzleti vállalkozások ne faji alapon hozzák meg döntéseiket, maga is egy totalitárius törekvés.”

    „A diszkrimináció-ellenesség, mint érték, a hagyomány ellensége, minden hagyományé, nem csak annak az angolszász hagyománynak az ellensége, amelynek tönkretételéhez hozzájárult…A fajok közötti kézfogás és homályos libertáriusság (álma) egy olya vízió, amelyben a faj-nélküli, család-nélküli, osztály-nélküli, történelem nélküli egyének boldogan tapasztalják meg az egyenlőséget különböző színárnyalatú embertársaikkal, az állam és a piac részeként.”

    „Martin Luther King Jr.- egy degenerált csaló – vált a fehérek jogfosztásának és a nyugati civilizáció dekonstruálásának központi figurájává és szimbólumává.”

    Miért tartjuk fontosnak a társadalmi mobilizációt itt és most, avagy négy ok arra, hogy közösen cselekedjünk:

    A tudomány mai állása szerint a fajelméletnek nincs tudományos alapja. A fajelmélet két főállítása, hogy a fenotípus, az egyének között megfigyelhető megjelenésbeli különbségek jól körülírható kategóriákra, fajokra bontja az emberiséget, és e kategóriák között nem csak kinézésbeli, de egyéb, morális és szellemi, az egész csoportra érvényes különbségek léteznek. A jelenleg általánosan elfogadott tudományos nézetek mindkét kijelentést egyértelműen cáfolják.

    A fajelmélet múltja. A fajelmélet szerint a fajok között hierarchikus viszony áll fenn, léteznek felsőbb és alsóbb rendű fajok. A fajelmélet ezért tehát a faji felsőbbrendűség és a fajvédelem ideológiájával is rokonságban áll. A faji felsőbbrendűség következetesen végigvitt gondolata vitatja, hogy az alsóbbrendűnek tartott fajtáknak egyáltalán joguk lenne az élethez. A fajvédelem a felsőbbrendű faj megvédése érdekében megengedhetőnek tartja a genocídiumot (népirtást) és az eugenikát (a „hibás gének” hordozóinak kiirtását). Legutóbb az európai történelemben a náci Németország jutott el odáig, hogy a gyakorlatba is átültette ezen eszméket. Ezeknek a gondolatoknak a szalonképessé válása egyértelmű jele egy társadalom fasizálódásának. Egy fasiszta társadalomban nem csak az elnyomottaknak, de mindenkinek félnie kell, mert a hatalom kénye-kedve dönti el, hogy kiből lesz elnyomott!

    A fajelmélet jelene. A fajelmélet sokban hasonlít a fundamentalizmushoz. Minden fundamentalizmus az identitás – a saját identitás – istenítésén alapszik, és ennek az egyenes következménye a mások – bármilyen alapon meghatározott mások – elvakult gyűlölete. A magyarországi cigánygyilkosságoknak, az új Iszlám Állam faji és vallási tisztogatásának és a fehér szupremácia tézisének egy a gyökere. Egy olyan világban élünk, ahol ezek az eszmék terjednek és sok millió ember biztonságát, létét, életét fenyegetik. Ezen eszméknek teret engedni a jelenlegi nemzetközi politikai helyzetben a világ biztonságára nézve alapvetően veszélyes!

    A budapesti amerikai-orosz találkozó üzenete a világnak. Az NPI nem titkolt célja, hogy „megváltoztassa a világot”. Az a világ, amiben a fajvédők hisznek az izmusok, fóbiák és gyűlöletek világa. Ezek mind – a rasszizmus-szexizmus-antiszemitizmus-homofóbia-nőgyűlölet-cigánygyűlölet – egy tőről fakadnak. A 2014-es találkozó a kelet és nyugat szélsőséges gondolkodói között valóban politikai sorsforduló lehet. Az, hogy erre a találkozóra éppen Magyarországon kerül sor, hazánkat szimbolikus értelemben e fordulat bölcsőjévé teszik. Még akkor is, ha a politikai vízió nem több sötét fantazmagóriánál, Magyarországot „vendégszeretete” hosszú időre képes lejáratni a világ gondolkodó felének szemében.

    Mindezen okoknál fogva, rendkívül fontos, hogy a magyarországi hivatalos pártok, a magyar civil szféra és a közemberek egyértelmű üzenetet küldjenek az esemény rendezőinek és a világnak arról, hogy Magyarország közvéleménye nem kíván semmilyen értelemben összefüggésbe kerülni a fehér szupremácia, a fajelmélet és a fajüldözés elméleteinek terjesztésével.

    Aláírók:

    Anthropolis Egyesület

    Artemisszió Alapítvány

    A Város Mindenkié Csoport

    comMMMunity

    Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány

    European Network Against Racism

    GYERE Gyerekesély Közhasznú Egyesület

    Ide tartozunk! Roma Közösségi Hálózat

    Labrisz Leszbikus Egyesület

    Magyar LMBT Szövetség

    Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség

    Migszol Migráns Szolidarítási Csoport

    Multikultúra Egyesület

    Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége

    Polgár Alapítvány

    Romaversitas

    Szubjektív Értékek Alapítvány

    TASZ

    Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány

    Védegylet

  • Több mint 400 LMBT szervezet hatékonyabb fellépést vár az ENSZ-től

    Több mint 400 LMBT szervezet hatékonyabb fellépést vár az ENSZ-től

    Több mint 400 LMBT szervezet hatékonyabb fellépést vár az ENSZ-től

    Több mint 100 ország 400 civil szervezete sürgeti arra az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy határozottabb lépésekkel folytassa az LMBT emberekért folytatott munkáját és fogadjon el egy második LMBT-jogokkal foglalkozó határozatot. A Magyar LMBT Szövetség és több tagszervezete is csatlakozott a nyilatkozathoz.

    A világ számos országában érik közösségünk tagjait súlyos emberi jogi sérelmek – kínzás, halálbüntetés, gyűlölet-bűncselekmények, szexuális erőszak, kötelező sterilizáció, diszkrimináció az iskolákban, munkahelyeken vagy az egészségügyben. Az Emberi Jogi Tanács 2011-ben fogadta el az első olyan határozatát, amelyben komoly aggodalmát fejezte ki az LMBT embereket érő erőszakkal kapcsolatban és felkérte az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatalát (OHCHR), hogy egy tematikus jelentésben számoljon be a szexuális irányultság és nemi identitás alapú erőszak formáiról. A mérföldkőnek számító jelentést azonban azóta nem követték további konkrét lépések a Tanács részéről.

    A nyilatkozathoz csatlakozó szervezetek és Szövetségünk szerint is fontos lenne, hogy rendszeres jelentési kötelezettség legyen az ENSZ-en belül az LMBT emberek ellen elkövetett emberi jogi sérelmekről. Elengedhetetlennek tartjuk továbbá, hogy az LMBT emberek jogai folyamatosan napirenden legyenek az ENSZ emberi jogi munkája során, nem pedig csupán ad hoc módon.

    A nyilatkozathoz Szövetségünk több tagszervezete is csatlakozott.

    A Tanács ülését a #HRC26, a kampányt pedig #ItsTimeHRC hashtag-eken lehet követni.

  • Az ECRI delegációjával találkoztunk

    Az ECRI delegációjával találkoztunk

    Az ECRI delegációjával találkoztunk

    Hivatalos országlátogatáson van a héten Magyarországon az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottsága (ECRI), amely civil szervezetekkel, köztük Szövetségünkkel is találkozott. 

    A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) az Európa Tanács keretében működő szakértői bizottság, amelynek célja, hogy általános ajánlásokkal és az egyes országok számára megfogalmazott javaslatokkal segítse a rasszizmus és más előítéletes nézetek elleni küzdelmet. A szervezet öt évente az Európa Tanács mind a 47 országáról országjelentést készít, amelyben értékelik az elmúlt időszak jogalkotási és társadalmi folyamatait. 2013-tól kezdve a Bizottság mandátuma már nem csak a rasszizmusra, hanem a homofóbia és a transzfóbia témájára is kiterjed. 

    Az országjelentés összeállítása érdekében a Bizottság néhány tagja és szakértője 2014. június 2-6. között hivatalos országlátogatásra érkezett Magyarországra, amelynek keretében különböző állami szervek (minisztériumok, ombudsman, rendőrség) és civil szervezetek képviselőivel találkoznak a helyzet feltérképezésére. Szövetségünk képivselőivel a találkozóra 2014. június 2-án került sor.

    Szövetségünk a találkozó során felhívta a figyelmet az elmúlt évek jogalkotási fejleményeire (az új Alaptörvény és annak negyedik módosítása kirekesztői vonatkozásaira, az új Büntető Törvénykönyv pozitív változásaira, a gyűlöletbeszéd elleni polgári jogi szankciók LMBT közösséget érintő hiányosságaira), de kitértünk a homofób és transzfób nézetek terjedésére is a politikai közbeszédben. A Bizottság tagjai konkrét kérdéseket tettek fel a közoktatásai tananyag, a menekültek jogai, valamint a transz és interszexuális emberek jogai kapcsán is. A találkozón a Háttér Társaság és a Labrisz Leszbikus Egyesület képviselője is részt vett.

    Szövetségünk az előzetesen  megfogalmazott kérdések kapcsán írásbeli összefoglaló anyagot is összeállított a Bizottság részére.

    Letölthető mellékletek

  • Az IGLYO és Európa Tanács közös szemináriuma az online homofób és transzfób gyűlöletbeszéd ellen

    Az IGLYO és Európa Tanács közös szemináriuma az online homofób és transzfób gyűlöletbeszéd ellen

    Az IGLYO és Európa Tanács közös szemináriuma az online homofób és transzfób gyűlöletbeszéd ellen

    A szeminárium célja az elérhető jogi eszközök és hasznos online platformok ismertetése volt, illetve közös stratégiák kidolgozása a hatékony fellépésre. A szemináriumon közel 40 aktivista vett részt, több mint 20 európai országból. Az első napot tapasztalatcserével töltöttük, és különböző online platformokról (Twitter, Youtube, Instagram, stb.) tanultunk, ahol sikeresen tudunk kampányolni az online gyűlöletbeszéddel szemben. A második napon az Európa Tanács olyan releváns egyezményeiről és útmutatóiról tanultunk, amelyeket saját kormányaink implementálni tudnak az LMBT emberek hatékony védelme céljából. A második este már kisebb csoportokban dolgoztunk egy-egy online kampányon, amit az utolsó napon, a május 17-i a Homofóbia és Transzfóbia Elleni Világnapon (IDAHOT) osztottunk meg az interneten.

    Egyik ügyvivőnk kis videót készített a többi résztvevővel, amit megosztottunk Facebook oldalunkon, és amit itt találhattok.  

    A gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés szervezetünk egyik kiemelt tevékenységi területe. Több információt ehhez kapcsolódó munkánkról itt érhettek el.

    A szeminárium az Európa Tanács ’No Hate Speech’ kampányának része, amelyben az LMBT Szövetség és tagszervezeteink közül a Háttér Társaság és a Budapest Pride is részt vesz. A kampányról itt olvashattok bővebben; a magyarországi mozgalom weblapja pedig itt található.

     
  • Volt hatása a Magyar Hírlap elleni civil felhívásnak

    Volt hatása a Magyar Hírlap elleni civil felhívásnak

    Volt hatása a Magyar Hírlap elleni civil felhívásnak

    A civilek által megkeresett tizenöt cégből öten is azt válaszolták, a jövőben nem kívánnak hirdetni a Magyar Hírlapban. Az állami cégeknek viszont egyike sem reagált megnyugtatóan.

    Mint ismeretes 24 civil szervezet január 21-én azzal kereste meg a Magyar Hírlap 15 hirdetőjét, hogy viselkedjenek valóban „felelős cégként”, és fontolják meg, nem reklámoznak addig az újságban, amíg a szerkesztőség el nem határolódik a Bayer Zsolt által képviselt rasszista, homofób és antiszemita nézetektől. A civilek szerint a lap főmunkatársának január 5-i cikke „etnikai származás alapján bélyegzi és alázza meg honfitársainkat, nevez magyar állampolgárokat állatnak, és hív fel eltüntetésükre. A cikk súlyosan kirekesztő, megbélyegző és hazug.”

    A megszólított Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és 14 vállalat közül kettő, a Sodexo és a Quaestor annak ellenére sem válaszolt, hogy egy hónap után a felhívást újból megkapta.

    A cégek internetes hirdetéseiket többnyire csomagban és valamelyik reklámközvetítő cégen keresztül helyezik el; így történhetett, hogy több cég eleinte értetlenkedett, mondván, nem állnak üzleti kapcsolatban a Magyar Hírlappal és nem hirdetnek a lapnál. Miután a civilek szembesítették őket online hirdetésük bizonyítékaival, az IKEA, a FedEx, a GDF Suez elhatárolódott a cikktől. A jövőben nem fognak a lap online verziójában sem hirdetni.

    Az Erste Bank is egyértelművé tette, hogy a civil szervezetek felhívására tiltólistára tették a Magyar Hírlapot, és kifejezetten felhívták médiaügynökségük figyelmét, hogy máskor „körültekintően járjon el” hirdetéseik megjelenítésével. Hangsúlyozták, hogy a bank ezentúl sem fog olyan médiumban megjelenni, „amelynek tartalma bárkinek az emberi méltóságát sérti, illetve bármilyen kisebbség, vallási közösség, etnikum ellen uszító hangvételt használ”. A CIB Bank vezetői sajnálattal tapasztalják, hogy egyesek az emberi jogokkal össze nem egyeztethető eszmék propagálására használják a sajtót, és kijelentették, hogy a CIB Csoport mindaddig tartózkodni fog a Magyar Hírlapban és annak portálján való hirdetéstől, „amíg a szerkesztőség a leghatározottabban el nem ítéli Bayer Zsolt írását, és nem biztosítja mindkét kiadvány gyűlöletkeltésre alkalmas írásoktól való mentességét”.

    Ehhez képest feltűnően semmitmondó az OTP válasza, amely általában szól a szponzorációs tevékenységükről és a rasszizmus romboló hatásáról. „Ugyanakkor sem a múltban, sem a jövőben nem tudjuk előzetesen biztosítani, hogy hirdetéseink olyan szerkesztőségi környezetben jelenjenek meg, amelyek tartalmával egyetértünk” – szögezik le.

    Hasonlóan hárították el a civil szervezetek felhívását az állami cégek és az NFÜ is. A Szerencsejáték Zrt. arról írt, hogy az esélyegyenlőség kiemelt szempont a cég napi működésében. A MÁV arról számolt be, hogy motorvonat-vezetői tanfolyamára immár nők is jelentkezhetnek. Míg az NFÜ-nek az volt a mondanivalója: „sem a Magyar Hírlap esetében, sem pedig más médium kiválasztásánál nem a tartalom, hanem a független mérőszámok a mérvadók.” Az állami ügynökség ezek szerint különösen hasznosnak tekinti, ha egy olyan orgánumban jelenhet meg, amelyik a legkisebb az országos napilapok között, és eladott példányait ötezer alá taksálják. Igaz, az NFÜ önképe szerint nem hirdet, hanem tájékoztat a lapban, márpedig az kötelezettsége.

    De nem csak a magyar állami cégek akarják az ügyet elütni, a Vodafone vagy a Procter & Gamble is így cselekedett. Ezért külföldi anyacégeiket – ahogyan a Telekom és a Sodexo központjait is – a hazai civil szervetek újabb levélben próbálják rábírni, vegyék komolyan a „társadalmi felelősségvállalással” (CSR) kapcsolatos ígéreteiket, változtassanak hirdetési gyakorlatukon, és fontolják meg, hogy mindaddig nem hirdetnek a Magyar Hírlapban, amíg az el nem határolódik Bayer uszító írásától.

    Kiadja:

    Amnesty International Magyarország

    Arany Liliom Alapítvány

    Artemisszió Alapítvány

    Autonómia Alapítvány

    Budapesti Szociális Forrásközpont

    Csillagfény Alapítvány

    Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány

    Eötvös Károly Közpolitikai Intézet

    Európai Roma Jogok Központja

    Gyerekesély Közhasznú Egyesület (GYERE)

    Háttér Társaság a Melegekért

    Krétakör

    Labrisz Leszbikus Egyesület

    Magyar Helsinki Bizottság

    Magyar LMBT Szövetség (7 tagszervezet)

    Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség

    Magyar Szegénységellenes Hálózat

    Méltóságot Mindenkinek Mozgalom

    Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda

    Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége

    Partners Hungary Alapítvány

    Polgár Alapítvány

    Romaversitas Alapítvány

    Szegényeket Támogató Alap (SZETA) Egri Alapítványa

    Társaság a Szabadságjogokért

    Terne Cserehájá Egyesület

     
  • Felelős cég ne hirdessen a Magyar Hírlapban

    Felelős cég ne hirdessen a Magyar Hírlapban

    Felelős cég ne hirdessen a Magyar Hírlapban

    Huszonnégy civil szervezet arra kéri a Magyar Hírlapban hirdető cégeket, hogy ne reklámozzák termékeiket a napilapban, amíg a szerkesztőség a leghatározottabban el nem ítéli Bayer Zsolt cigányozó írását.

    A levél aláírói 15 céget kerestek meg kérésükkel, köztük olyan multinacionális óriásvállalatok magyarországi társaságait, mint a Vodafone, a Magyar Telekom, a FedEx, az IKEA, a Procter and Gamble, az Erste, a Sodexo, a CIB Bank és a GDF Suez. A címzettek között található a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), a MÁV, az OTP és a Posta is.

    Az elsősorban a jogvédelem, a közösségépítés területén és a szociális szakmában dolgozó szervezetek szerint Bayer Zsolt január 5-i cikke „etnikai származás alapján bélyegzi és alázza meg honfitársainkat, nevez magyar állampolgárokat állatnak, és hív fel eltüntetésükre. A cikk súlyosan kirekesztő, megbélyegző és hazug.” A civilek élesen bírálják, hogy a lap tulajdonosa és főszerkesztője Bayer melletti kiállásra szólították fel olvasóikat. „Azaz a Magyar Hírlap láthatóan támogatja a gyűlölködést és egyetért a rasszizmussal” – fogalmaznak a tiltakozók.

    Úgy vélik, hogyha egy cég szélsőségesen kirekesztő megnyilvánulásokat propagáló sajtótermékben jelentet meg hirdetést, finanszírozza ezen eszmék terjesztését. Ez összeegyeztethetetlen mind az állami, mind különösen az olyan magánvállalatok társadalmi szerepvállalásával, amelyek elkötelezettek egy nyitott, toleráns, az emberi egyenlőséget és méltóságot tiszteletben tartó társadalom mellett.

    Éppen ezért arra kérik a cégvezetőket, járjanak elő jó példával, és fontolják meg, hogy addig nem tesznek közzé hirdetést a Magyar Hírlapban, amíg annak szerkesztősége a leghatározottabban el nem ítéli Bayer Zsolt írását, és amíg a lap mentes nem lesz a rasszista, antiszemita és homofób beszédtől.

    A levelet jegyző szervezetek a következők:

    Amnesty International Magyarország

    Arany Liliom Alapítvány

    Autonómia Alapítvány

    Budapesti Szociális Forrásközpont

    Csillagfény Alapítvány

    Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány

    Európai Roma Jogok Központja

    Gyerekesély Közhasznú Egyesület (GYERE)

    Háttér Társaság a Melegekért

    Krétakör

    Labrisz Leszbikus Egyesület

    Magyar Helsinki Bizottság

    Magyar LMBT Szövetség (7 tagszervezet)

    Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség

    Magyar Szegénységellenes Hálózat

    Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda

    Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége

    Partners Hungary Alapítvány

    Polgár Alapítvány

    Romaversitas Alapítvány

    Szegényeket Támogató Alap (SZETA) Egri Alapítványa

    Társaság a Szabadságjogokért

    Terne Cserehájá Egyesület

  • A tervezett Etikai Bizottság mandátumáról

    A tervezett Etikai Bizottság mandátumáról

    A tervezett Etikai Bizottság mandátumáról

    Részletes írásbeli véleményt készítettünk a szélsőségesség, a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái elleni határozott fellépésről szóló H/5991. számú, az MSZP országgyűlési képviselői által beterjesztett határozati javaslatról, amely egy etikai bizottság felállításával lépne fel az Országgyűlésben elharapódzó szélsőséges beszédmód ellen. 

    Véleményünkben felhívtuk a figyelmet rá, hogy a homofób és a transzfób magatartások a rasszista, antiszemita, xenofób megnyilvánulásokhoz hasonló elbírálás alá kell, hogy essenek. 

    Letölthető mellékletek

  • Jogszabályvélemény: Új Büntető Törvénykönyv

    2012 februárjában a Közigazgatási és Igazsgágügyi Minisztérium társadalmi vitára bocsátotta az új Büntető Törvénykönyv tervezetét. Szövetségünk részletes írásbeli véleményt készített, amelyben üdvözöltük a szexuális cselekmények avittas megnevezését felváltó új terminológiát, ugyanakkor kiálltunk a bejegyzett élettársi kapcsolat házassággal megegyező kezeléséért a közeli hozzátartozó fogalmánál és a bigámia szabályozásánal, valamint javaslatot tettünk a közösség elleni uszítás és a közösség tagja elleni erőszak tényállásának kiegészítésére a szexuális irányultság és a nemi identitás védett tulajdonságokkal. 

    Írásbeli véleményünket a kormány részben figyelembe vette: az Országgyűlésnek benyújtott változat a közeli hozzátartozó fogalmánál az élettársakra (így a Btk. fogalomhasználatában a bejegyzett élettársakra is) a házastárssakkal azonos elbírálást írt elő, és kiegészítette a közösség elleni uszítás és a közösség tagja elleni erőszak tényállását a nemi identitás és a nemi irányultság védett tulajdonságokkal. Ez utóbbit az Országgyűlés végül javaslatunkkal összhangban "szexuális irányultság"-ra változtatta.

    Letölthető mellékletek