LMBT Szövetseg

Címke: önkormányzat

  • Karácsony és Puzsér válaszolt az LMBTQI szervezetek javaslataira

    A tízpontos javaslatlistát az önkormányzati választáson jelölteket állító pártokhoz és a főpolgármester-jelöltekhez juttatták el a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális szervezetek. Karácsony Gergely vállalásokat tett, Puzsér Róbert kampánystábja további egyeztetést kért. 

    Az önkormányzatok számos módon segíthetik az leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális (LMBTQI) emberek egyenlőségét és társadalmi befogadását, valamint az őket támogató szervezetek munkáját. Ennek megvalósulása érdekében az LMBTQI szervezeteket tömörítő Magyar LMBT Szövetség eljuttatta javaslatait a választáson jelölteket állító pártokhoz és a főpolgármester-jelöltekhez. A javaslatokra ezidáig Karácsony Gergely személyesen, Puzsér Róbert pedig kampányfőnökén keresztül reagált. 

    Válaszában Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy a fővárosi önkormányzat sokat tehet a társadalmi esélyegyenlőség és a társadalmi igazságosság érdekében, így az LMBTQI emberekért is. Vállalta, hogy megválasztása után támogatni fogja a szexuális kisebbségek jogegyenlőségét és az elfogadást erősítő civil szervezeteket, felvilágosító programokat és rendezvényeket. Ezek helyszínéül a fővárosi önkormányzat jelenleg a budapestiek elől elzárt épületében nyitott új budapesti Agórát szánja.

    Karácsony Gergely tervei szerint megválasztása esetén Budapesti Esélyegyenlőségi Irodát (BPI) hoz létre, amelynek vezetője felügyeli a főváros vonatkozó területeken végzett munkáját, valamint érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat az önkormányzat általános működése során. Az LMBTQI emberek a BPI egyik kiemelt célcsoportja lesznek. A főváros költségvetésének tervezésénél pedig – az LMBTQI civil szervezeteket is bevonva- alapvető szempontnak fogja tekinteni, hogy az hogyan érinti a hátrányos helyzetű vagy sérülékeny társadalmi csoportokat.

    Válaszát Karácsony azzal zárta, hogy jövőre már nem csak magánemberként, hanem a fővárost képviselve vesz majd részt a Budapest Pride-on. 

    Puzsér Róbert kampányfőnöke válaszában jelezte, hogy örömmel együttműködnek az LMBT közösséggel, hiszen mélyen elkötelezettek a jogegyenlőség mellett. Hisznek abban, hogy az állami intézményeknek és a civil társadalomnak is fel kell lépnie az előítéletekkel és a gyűlölettel szemben. Annak érdekében pedig, hogy lássák milyen döntések és források szükségesek a Szövetség javaslatainak teljesítéséhez további egyeztetést kértek. 

    A Magyar LMBT Szövetség továbbra is várja a pártok és az önkormányzati választáson induló jelöltek vállalásait és észrevételeit a magyar LMBTQI szervezetek javaslataival kapcsolatban.

  • Ezt kérik az LMBTQI szervezetek a polgármesterjelöltektől

    Tízpontos javaslatlistát dolgozott ki a magyarországi LMBTQI szervezetek tömörítő Magyar LMBT Szövetség az önkormányzatok számára arról, hogy hogyan léphetnek fel az LMBTQI emberek egyenlősége és társadalmi befogadása érdekében.

    Bár az elmúlt két évtizedben jelentősen nőtt a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex (LMBTQI) emberek társadalmi elfogadottsága Magyarországon, a közösség tagjai továbbra is gyakran válnak hátrányos megkülönböztetés és erőszak áldozatává. Egy 2016-os kutatás szerint 29%-ukat ért személyében zaklatás a munkahelyén. Egy 2017-es kutatás szerint az LMBTQI diákok 52%-a nem érzi magát biztonságban az iskolában szexuális irányultsága, 37%-a pedig nemi önkifejezése miatt. Egy 2016-os kutatás szerint a megkérdezett LMBTQI emberek 46%-a volt már tanúja vagy áldozata gyűlölet-bűncselekménynek valós vagy vélt szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt.

    A hátrányos megkülönböztetés és kirekesztés nem csak az érintetteknek rossz, hanem  a társadalom egészének is kárt okoz: az oktatási és a munkahelyi diszkrimináció miatt az LMBTQI emberek nem tudják képességeiket teljes mértékben kibontakoztatni és a közösség javára fordítani; a folyamatos megaláztatások a lelki egészséggel kapcsolatos problémákhoz vezethetnek, amelyek aztán az egészségügyi ellátórendszert terhelik; az érintettek közül sokan az ország elhagyását tervezik, vagy már meg is tették azt. Ezért minden állami szervnek feladata, hogy fellépjen az LMBTQI emberek esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében. A jogszabályi szintű diszkriminációt nyilvánvalóan csak a Kormány és az Országgyűlés szüntetheti meg, ugyanakkor az önkormányzatok is számos lépést tehetnek a közszolgáltatások javítása és egy befogadó társadalmi attitűd kialakítása érdekében. 

    “Tagszervezeteinkkel közösen konkrét, helyi szinten megvalósítható javaslatokat dolgoztunk ki valamennyi magyarországi önkormányzat számára” – mondta Dombos Tamás, a Magyar LMBT Szövetség ügyvivője. “Bízunk benne, hogy minél több polgármester- és képviselőjelölt megfogadja azokat, és a következő ciklusban egyre több önkormányzat tesz pozitív lépéseket az LMBTQI emberek esélyegyenlőségének előmozdítására.”

    A Magyar LMBT Szövetség a javaslatlistát a politikai pártok mellett a főpolgármester-jelölteknek is megküldi, és arra kéri őket, hogy szeptember 24-ig jelezzék, felvállalják-e ennek a közösségnek az ügyeit is polgármesterré választásuk esetén.

    Letölthető mellékletek

  • AB: Alaptörvény-ellenes az ásotthalmi rendelet

    AB: Alaptörvény-ellenes az ásotthalmi rendelet

    A vallás- és szólásszabadságot korlátozza, ezért alaptörvény-ellenes az azonos neműek közötti házasság és a nem házasságon alapuló család „propagálását” tiltó ásotthalmi rendeletet, ezért az Alkotmánybíróság megsemmisítette.

    2016. november 23-án a Szeged mellett található, négyezer lakosú Ásotthalom képviselő-testülete olyan helyi rendeletet fogadott el, amely többek között tiltja a nagyközség területén olyan “propaganda-tevékenység” megvalósítását, amely a házasság intézményét nem egy férfi és egy nő között létrejött életközösségként mutatja be, illetve amely a családi kapcsolat alapjaként nem a házasságot, illetve a szülő-gyermek viszonyt ismeri el. A rendelet propaganda-tevékenységnek minősíti a közterületi akciókat, performanszokat, demonstrációkat, plakát-, röplap- és hangreklámokat.  A tilalom megsértőire a jegyző százötvenezer forintig terjedő bírságot szabhat ki. A rendelet további rendelkezései a muszlim vallású emberek szabad vallásgyakorláshoz fűződő jogát korlátozzák.

    A rendelet hatályon kívül helyezése ellen több eljárás is indult: a Csongrád Megyei Kormányhivatal még decemberben felszólította az önkormányzatot a jogszabályba ütköző rendelet visszavonására, majd miután az önkormányzat ezt megtagadta, a Kúria előtt támadta meg a rendeletet. Az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz fordult, és kérte, hogy a bíróság mondja ki, a rendelet alaptörvény-ellenes, mivel a szólás-, gyülekezés- és vallásszabadság jogát sérti, és szexuális irányultságon és valláson alapuló hátrányos megkülönböztetést valósított meg. 

    Az Alkotmánybíróság soron kívüli eljárásában a biztos indítványának igazat adva megállapította, hogy a rendelet a vallás- és szólásszabadságot korlátozza, márpedig ezek olyan alapvető jogok, amelyek csak törvényben, önkormányzati rendeletben nem, korlátozhatóak. Az Alkotmánybíróság a rendeletet – a fő szabálytól eltérően, súlyosságára tekintettel – a kihirdetésre visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. 

    A rendelet megsemmisítéséhez vezető út

    2016. november 23. – az ásotthalmi önkormányzat képviselő-testülete elfogadja a rendeletet

    2016. november 25. – Szövetségünk sajtóközleményben tiltakozik a rendelet ellen

    2016. december 5. – javaslatot teszünk, hogy a kormány által működtetett Emberi Jogi Kerekasztal LMBT munkacsoportjának következő ülésén a rendelet is kerüljön napirendre

    2016. december 10. – részletes véleményt készítünk a rendelet házasságra és családra vonatkozó rendelkezései kapcsán

    2016. december 10. – a Szegedi LMBT Közösségért csoporttal és a Budapest Pride-dal együtt tüntetést szervezünk az ásotthalmi polgármesteri hivatal elé, „mama + mama + gyerek = család” és „papa + papa + gyerek = család” feliratú táblákkal készülünk

    2016. december 15. – az Emberi Jogi Kerekasztal LMBT munkacsoportjának ülésén a kormány bejelenti, hogy a Csongrád Megyei Kormányhivatal fellép a rendelet ellen, az ülésen az alapvető jogok biztosának képviselője is részt vesz

    2016. december 16. – a Csongrád Megyei Kormányhivatal törvényességi felhívást intéz az önkormányzathoz, és két hónapot ad a rendelet visszavonására

    2016. december 20. – az alapvető jogok biztosa indítványozza az Alkotmánybíróságnál a rendelet megsemmisítését

    2017. február 17. – mivel a képviselő-testület a rendeletet nem vonja vissza, a Kormányhivatal a Kúria előtt támadja meg azt

    2017. március 17. – a decemberi tüntetés hat résztvevőjét a rendelet alapján figyelmeztetésben részesítik a Szövetség által készített táblák felmutatása miatt

    2017. április 11. – az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesség miatt megsemmisíti az önkormányzat rendeletét

  • Budapest: kiemelt esélyegyenlőségi célcsoporttá váltak az LMBT emberek

    Budapest: kiemelt esélyegyenlőségi célcsoporttá váltak az LMBT emberek

    Budapest: kiemelt esélyegyenlőségi célcsoporttá váltak az LMBT emberek

    Szövetségünk munkájának eredményeként Budapest Főváros új települési esélyegyenlőségi programja kiemelt célcsoportként kezeli a szexuális és nemi kisebbségeket. 

    Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szerint a települési önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programokat fogadhatnak el, amely elemzi a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetét és meghatározza a problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A helyi esélyegyenlőségi program elfogadása kötelező, ha a település állami vagy európai uniós pályázatokon szeretne indulni. A jogszabály előírja, hogy az esélyegyenlőségi programnak ki kell térnie a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően a program más célcsoportokra is kitérjen. 

    Szövetségünk megalakulása óta dolgozik azon, hogy az LMBT közösség is minél több helyi esélyegyenélőségi programban nevesítésre kerüljön. 2010-ben az egyik első írásos véleményünket pont a Budapest, több, mint esély c. program tervezetéről készítettük, javaslatainkat akkor figyelmen kívül hagyták. 2016-ban ismét részt vettünk a program véleményezésében, személyes egyeztetésre mentünk és írásban is véleményeztük a tervezetet. Fáradozásaink ezúttal sikerre vezettek: a 2016. december 7-én elfogadott új, 2017-2022 időszakra szóló esélyegyenlőségi program már kiemelt célcsoportnak tekinti a szexuális és nemi kisebbségeket.

    A program részletes helyzetértékelésében számot vet az LMBT emberekkel kapcsolatos társadalmi attitűdökkel, elemzi az LMBT embereket érő hátrányos megkülönböztetés és erőszak különböző formáit, a rejtőzködés jelenségét, értékeli az LMBT emberek foglalkoztatási és egészségügyi helyzetét, kitér a gyermekvállalás és -nevelés nehézségeire, valamint az LMBT fiatalok helyzetére. 

    A Fővárosi Közgyűlés által elfogadott dokumentum alapján most részletes cselekvési terv készül a programban szereplő problémák kezelésére. 

  • Európa Tanácsi ajánlása a helyi önkormányzatoknak

    Európa Tanácsi ajánlása a helyi önkormányzatoknak

    Európa Tanácsi ajánlása a helyi önkormányzatoknak

    2015 márciusában az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa határozatot fogadott el az LMBT emberek jogainak biztosításáról. Szövetségünk elkészítette a határozat magyar fordítását, és elérhetővé tette azt a hazai önkormányzatok számára.

    A 47 európai államot tömörítő nemzetközi szervezet az Európa Tanács 1994-ben hozta létre tanácsadó szerveként a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusát. A tagság az Európa Tanács tagállamaiban működő több mint 200.000 helyi és regionális önkormányzat választott képviselőiből tevődik össze. A Konresszus fórumot teremt, ahol a helyi és regionális választott képviselők megvitathatják problémáikat, összevethetik tapasztalataikat, és kifejezhetik véleményüket a kormányzati szféra részére. 

    A Kongresszus már korábban is foglalkozott az LMBT emberek jogaival, 2007-ben például az LMBT emberek gyülekezési jogának biztosítása kapcsán adtak ki állásfoglalást. Egészen 2015-ig kellett azonban várni, hogy a Kongresszus átfogó ajánlást fogadjon el a helyi önkormányzatok részére az LMBT emberek jogainak biztosításáról. A határozat 14 ajánlási pontot tartalmaz, amelyek többek között az LMBT emberek szempontjait is magában foglaló antidiszkriminációs cselekvési tervek elfogadására, az LMBT civil szervezetekkel történő együttműködésre és az LMBT emberek szempontjainak a helyi közpolitikákban történő horizontális érvényre juttatására szólítja fel az önkormányzatokat. 

    A könnyebb hozzáférhetőség érdekében Szövetségünk elkészítette a határozat magyar nyelvű fordítását. 

    Letölthető mellékletek