Címke: Emberi Jogok Európai Bírósága

Tíz magyar civil szervezet továbbra is elhibázottnak tartja a strasbourgi bírójelöltek jelölésének módját. A kormány teljes titokban választott ki három jelöltet a kontinens legfontosabb bíróságának magyar tisztségére. A kiválasztási folyamat önkényessége a jelölteket – alkalmasságuk megítélésétől függetlenül – mindenképpen támadhatóvá teszi. A tíz magyar civil szervezet ezért arra kéri az Európa Tanácsot: utasítsa el a magyar listát, hogy a magyar kormány kénytelen legyen tisztességes és nyilvános pályázatot kiírni.

Múlt pénteken derült ki, hogy kiket jelöl a magyar kormány az emberi jogok európai érvényesülése felett őrködő bíróság magyar tagjának. A három jelölt közül a negyvenhét országot tömörítő Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése választja ki a bírót. A jelenleg hivatalban lévő strasbourgi magyar bíró, Sajó András mandátuma 2017. január végén jár le. A magyar kormány Dr. Füzi-Rozsnyai Krisztinát, Prof. Dr. Schanda Balázst és Dr. Tallódi Zoltánt jelölte a tisztségre.

A strasbourgi bíróság a kontinens legfontosabb emberi jogi szerve, hitelességének és jelentőségének megőrzésében a demokratikus, átlátható és diszkriminációmentes bírójelölési és -választási folyamatnak kulcsszerepe van. Hiába alkalmas akár egy bíró a tisztségre, ha titkos és önkényes eljárásban választották ki, támadható marad. A Parlamenti Közgyűlés és a Miniszteri Bizottság szabályzatai ezért nemcsak arra helyeznek hangsúlyt, hogy a jelöltek szakmailag alkalmasak legyenek, hanem a jelöltek kiválasztásának folyamatával kapcsolatban is követelményeket támasztanak. A tagállamok kötelesek állandó, előre megismerhető szabályok alapján zajló nemzeti kiválasztási eljárást létrehozni, és ezen belül nyilvános és mindenki számára nyitva álló pályázatot kiírni a jelöltaspiránsok számára, megfelelő időt biztosítva a pályázatok benyújtására. A magyar lista azonban nem így készült el.

A Magyar Helsinki Bizottság már februárban kérte Trócsányi László igazságügyi minisztert, árulja el, hogy a kormányzat milyen módon kíván eleget tenni a jelöltállítás átláthatósági és szakmai követelményeinek. A miniszter érdemi választ nem adott. A többfordulós levelezés során csak annyit sikerült megtudni, hogy a lista összeállítása során a kormány szakértőkkel konzultált, és ennél lényegesen több a jelölésről szóló közleményből sem derült ki.

A magyar jelöltek kiválasztásával az alábbiak a legfőbb problémák:

• nincs semmilyen előre lefektetett, megismerhető szabályzat a jelöltek kiválasztásának módjáról, így az teljesen esetleges módon zajlott;
• nem volt nyilvános pályázat a bírói tisztségre;
• a jelöltek kiválasztása teljes titokban történt;
• a kormány titokban tartja azt is, hogy kik azok a szakértők, akiknek a véleményét kikérték a jelölés előtt, még azt sem árulták el, hogy hány szakértővel konzultáltak.

Mindezek miatt a jelölési folyamat továbbra is elfogadhatatlan a civilek számára. A Parlamenti Közgyűlés kapcsolódó határozata számol azzal a lehetőséggel, hogy kifogásolható eljárásban elfogadható jelöltekre esik a kormányok választása, és úgy rendelkezik, hogy míg a jelöltek alkalmatlansága esetén a közgyűlésnek mindenképpen el kell utasítani a listát, addig, ha a nemzeti kiválasztási folyamat nem volt tisztességes és átlátható, akkor a közgyűlésnek mérlegelési lehetősége van – elutasíthatja, de el is fogadhatja a jelölteket.

Tizenöt civil szervezet eredetileg még a jelöltek kilétének megismerése előtt úgy döntött, hogy az Európa Tanácsnál megpróbálja elérni a teljes magyar lista elutasítását, ami rászorítaná Magyarországot arra, hogy tisztességes és átlátható eljárásban válassza ki a jelölteket. Tíz magyar szervezet most is úgy látja, a jelöltállítási eljárás olyan mértékben vette semmibe az Európa tanácsi követelményeket, hogy továbbra is a lista elutasítása az egyetlen elfogadható megoldás. Ha ugyanis a Parlamenti Közgyűlés egy ilyen hazai eljárás után befogadja a magyar listát, minden tagállami kormánynak azt üzeni: következmények nélkül semmibe vehetik a szabályokat.

A szervezetek ezen álláspontjukat az Európa Tanács megfelelő szerveinek tudomására fogják hozni és továbbra is azt kérik, hogy a Parlamenti Közgyűlés utasítsa el a magyar jelölteket tartalmazó listát. 

Aláírók:

Amnesty International Magyarország

Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT)

Európai Roma Jogok Központja Alapítvány (ERRC)

Háttér Társaság

Társaság a Szabadságjogokért

Magyar Helsinki Bizottság

Magyar LMBT Szövetség (8 tagszervezet)

Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (22 tagszervezet)

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI)

Transparency International Magyarország

A magyar strasbourgi bírójelöltek listájának elutasítását kéri az illetékes bizottságtól 15 magyarországi civil szervezet. A magyar kormány által lebonyolított kiválasztási folyamat nem volt tisztességes, átlátható és konzisztens, ezért az aláírók azt szeretnék elérni, hogy a bizottság tegyen javaslatot az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésnek a lista visszautasítására.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságába a bírákat a nemzeti kormányok jelölik. A kormány által benyújtott háromfős listát a strasbourgi bírák kiválasztásával foglalkozó Európa tanácsi bizottság véleményezi, a Parlamenti Közgyűlés pedig erről a listáról választja ki a bírót.

A strasbourgi bíróság hitelességének és jelentőségének megőrzésében a demokratikus, átlátható és diszkriminációmentes bírójelölési és -választási folyamatnak kulcsszerepe van. A tagállamok ezért a Parlamenti Közgyűlés és a Miniszteri Bizottság vonatkozó szabályzatai alapján kötelesek állandó, előre megismerhető szabályok alapján zajló nemzeti kiválasztási eljárást létrehozni, és ennek keretén belül nyilvános és mindenki számára nyitva álló pályázatot kiírni a jelöltaspiránsok számára. Magyarországon azonban mindezek máig hiányoznak.

A jelenleg hivatalban lévő strasbourgi magyar bíró, Sajó András mandátuma 2017. január 31-én jár le. A magyar kormánynak 2016. augusztus 26-ig kell benyújtania a bírójelöltek névsorát. Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a jelöltek listája elkészült.

Nem a jelöltek személyével van gondja a civil szervezeteknek. Már csak azért sem, mert mindmáig nem tudható, kik ők. A probléma az, hogy a kiválasztás módját a kormány titokban tartja.

A Magyar Helsinki Bizottság már februárban kérte Trócsányi László igazságügyi minisztert, árulja el, hogy a kormányzat milyen módon kíván eleget tenni a jelöltállítás átláthatósági és szakmai követelményeinek. A tárca érdemi választ nem adott. A többfordulós levelezés során csak annyit sikerült megtudni, hogy a kormány szakértőkkel konzultált. Abszurd módon személyiségi jogok védelmére hivatkozva azt sem közölték, hogy kik is lennének ők.

2016. június 24-én immáron 11 civil szervezet írt az igazságügyi miniszternek. Azt szerették volna elérni, hogy vonja vissza a listát, és – a rendelkezésre álló két hónapot kihasználva – alkosson nyilvános szabályzatot, írjon ki nyilvános pályázatot a pozíció betöltésére, és ennek alapján terjessze fel a kormánynak döntésre a javasolt jelöltek listáját. A miniszter a levélre mind a mai napig nem válaszolt.

15 civil szervezet – más lehetőséget nem látva – ezért döntött úgy, hogy az Európa Tanácsnál próbálja elérni a teljes magyar lista elutasítását, ami rászorítaná Magyarországot arra, hogy az Európa tanácsi normáknak megfelelő eljárásban válassza ki a jelölteket. A lista visszautasítása nem lenne példa nélküli, mert hasonló kormányzati manőverek miatt Azerbajdzsánnak egyszer, Szlovákiának kétszer utasították el az összes jelöltjét.

Aláírók:

Amnesty International Magyarország

Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF)

Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT)

Európai Roma Jogok Központja Alapítvány (ERRC)

Háttér Társaság

Társaság a Szabadságjogokért

Magyar Helsinki Bizottság

Magyar LMBT Szövetség (8 tagszervezet)

Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (22 tagszervezet)

Jogismeret Alapítvány

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI)

Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány (MDAC)

PATENT Egyesület

Igazgyöngy Alapítvány

Transparency International

Nem tisztességes, nem átlátható és nem konzisztens az a folyamat, amelyben a kormány eldöntötte, ki lesz Magyarország három strasbourgi bíró-jelöltje – derül ki civilszervezeteknek az igazságügyi miniszterhez küldött mai leveléből. A tiltakozók szerint még megelőzhető lenne, hogy a kormány blamálja magát és a jelölteket.

2017 januárjában lejár Sajó Andrásnak, az Emberi Jogok Európai Bírósága magyar bírájának hivatali ideje. Magyarország számára 2016. augusztus 26-ig áll nyitva a határidő arra, hogy a három bíró-jelölt listáját beterjessze az Európa Tanács Parlamenti (Tanácskozó) Közgyűléséhez. A testület közülük választja ki majd Sajó utódját. Feltéve, ha a jelöltek személye és kiválasztásuk módja megfelel az előírásoknak. És itt mutatkozik most probléma.

A Magyar Helsinki Bizottság két alkalommal is levélben fordult Trócsányi László igazságügyi miniszterhez, hogy adjon tájékoztatást a jelölési és kiválasztási folyamatról. Értékelhető választ a jogvédő szervezet nem kapott – sem a kiválasztási folyamat mikéntjét, sem a jelöltek személyét nem ismerhette meg.

Pedig az Európa Tanács (ehhez tartozik a strasbourgi bíróság) szabályzatai szerint a kiválasztási folyamatnak demokratikusnak, átláthatónak és diszkrimináció-mentesnek kell lennie. A tagállamokat kötelesekállandó, előre megismerhető szabályok alapján zajló nemzeti kiválasztási eljárást létrehozni, és ennek keretén belülnyilvános és mindenki számára nyitva álló pályázatot kiírni a jelölt-aspiránsok számára. Ugyanis a strasbourgi bíróság hitelességének és jelentőségének megőrzésében fontos szerepe van a bíróválasztás folyamatának, ezen belül a tagállami jelöltállítási szakasznak, amely megelőzi a közgyűlés véső döntését.

Ha a hazai kiválasztási folyamat nem tisztességes, átlátható és konzisztens, akkor a közgyűlés elutasíthatja a teljes listát. Márpedig az igazságügyi tárca eddig csak annyit árult el, hogy van ilyen lista, amelyet kormány már be is nyújtott az ET-nek. A jelölteket Trócsányi miniszter – „szakértőkkel történt konzultáció alapján” – terjesztette fel a kormánynak.

A levélíró civilek most arra kérik a minisztert, hogy „vonja vissza a benyújtott listát, és a megszabott határidőig rendelkezésre álló két hónapot kihasználva alkosson nyilvános szabályzatot a jelöltállítási folyamatra nézve, írjon ki nyilvános pályázatot a pozíció betöltésére, és ennek alapján terjessze fel a kormánynak döntésre a javasolt jelöltek listáját”.

Ha mindezt a miniszter nem tenné meg, Magyarország úgy járhatna, mint Szlovákia kétszer és Azerbajdzsán egy alkalommal, amikor mindhárom jelöltjüket elutasította az ET közgyűlése.

Az aláíró szervezetek:

Amnesty International Magyarország,

Eötvös Károly Közpolitikai Intézet,

Európai Roma Jogok Központja Alapítvány (ERRC),

Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány (MDAC),

Magyar Helsinki Bizottság,

Magyar LMBT Szövetség,

Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség,

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda,

PATENT Egyesület,

Társaság a Szabadságjogokért,

Transparency International Magyarország

A Parlamentnek 2012. április 20-án, pénteken benyújtott határozati javaslatában Navracsics Tibor azt javasolja, hogy Magyarország ne hajtsa végre a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság által vele szemben hozott elmarasztaló döntést. A nemzetközi bíróság tavaly ősszel már második esetben állapította meg, hogy a vörös csillag nyilvános viselésének büntetőjogi tilalmával Magyarország megsérti az Európai Emberi Jogi Egyezményben biztosított szólásszabadsághoz való jogot. A határozati javaslat értelmében a kifogásolt paragrafus továbbra is érvényben maradna, és Magyarország nem fizetné ki a bíróság által megítélt kártérítést sem. 

A jogi relevanciával nem, de politikai jelentőséggel bíró határozat az elmúlt 20 évben példa nélküli módon egy hatályos nemzetközi szerződés megsértésére és figyelmen kívül hagyására buzdítja a magyar Országgyűlést és a kormányt.

Alulírott szervezetek felhívjuk dr. Navracsics Tibor Közigazgatási és Igazságügyi minisztert, hogy vonja vissza a H/6854 sz. határozati javaslatot, amelynek elfogadásával a Parlament kimondaná, hogy Magyarország nem hajlandó végrehajtani az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét. Felszólítunk minden országgyűlési képviselőt, hogy a határozati javaslat beterjesztése esetén arra szavazzon nemmel.

Egyetlen országgyűlési képviselő vagy párt sem kért vagy kapott felhatalmazást arra a választóitól, hogy Magyarország megszegje az Európa Tanács tagjaként rá háramló kötelezettségeit. Emlékeztetjük a kormányt és az összes demokratikus értékeket valló, az Európai Uniós tagság mellett elkötelezett képviselőt arra, hogy az Európai Unió éppen csatlakozni készül az Európai Emberi Jogi Egyezményéhez, és az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata irányadó az uniós jogfejlesztés és jogalkalmazás szempontjából is.

Az Európa Tanácsban viselt tagságból fakadó kötelezettségek megszegésével Magyarország tehát egy újabb frontot nyithat meg az Európai Unióval folytatott viták küzdőterén, ráadásul olyan kérdésben, amelyben a kormány álláspontja védhetetlen. Ennek minden felelőssége a határozati javaslat benyújtóját és az azt megszavazókat terheli, a következményeket pedig minden magyar állampolgár viselni fogja.

A felhívás aláírói

Amnesty International Magyarország

Magyar LMBT Szövetség

CivilMédia Nonprofit Kft.

Mental Disability Advocacy Center

Eötvös Károly Közpolitikai Intézet

Minority Rights Group Európa

Esélyt a Hátrányos Helyzetű 
Gyerekeknek Alapítvány

Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Jogvédő Iroda

Friss Gondolat Egyesület

PATENT Jogvédő Egyesület

Független Rendőr Szakszervezet

Romaversitas Alapítvány

Háttér Társaság a Melegekért

Szimpozion Egyesület

Labrisz Leszbikus Egyesület

Szivárvány Misszió Alapítvány

Magyar Helsinki Bizottság

Társaság a Szabadságjogokért