LMBT Szövetseg

Címke: Emberi Jogi Kerekasztal

  • Tizedik alkalommal ülésezett az LMBT munkacsoport

    2013-as létrehozása óta tizedik alkalommal ülésezett 2017. június 30-án a Kormány által létrehozott Emberi Jogi Kerekasztal LMBT Emberek Jogaiért Felelős Tematikus Munkacsoportja. A napirenden a UPR ajánlások, a gyermeket nevelő párok helyzete és a Budapest Pride voltak.

    A Kormány 2012 februárjában hozta létre az emberi jogok területén feladatkörrel rendelkező minisztériumok képviselőiből az Emberi Jogi Munkacsoportot, illetve az emellett civil tanácsadó testületként működő Emberi Jogi Kerekasztalt. A Kerekasztal tagjai tematikus munkacsoportokba szerveződve vitatják meg, illetve tesznek javaslatot a kormányzat számára az emberi jogi helyzet javítása érdekében. Szövetségünk három munkacsoport munkájába is bekapcsolódott, részt veszünk a LMBT emberek, a nők és a gyermekek jogaival foglalkozó munkacsoportban.

    A 2017. június 30-i ülésen három téma került napirendre: 2016 folyamán zajlott Magyarország második Egyetemes Időszakos Felülvizsgálata az ENSZ-ben, amelynek keretében számos, az LMBT emberek szempontjából is releváns ajánlást kapott a magyar Kormány. Szövetségünk részletes javaslatcsomagot készített a Kormány által elfogadott ajánlások végrehajtása érdekében szükséges lépésekről. Az ülésen a Kormány vállalta, hogy az illetékes állami szervek valamennyi ajánlási pontot írásban véleményezik.

    A második napirendi pont tagszervezetünk, a Háttér Társaság gyermekvállalással kapcsolatos kutatásának ismertetése volt. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a kutatást érdekesnek tartotta, ugyanakkor kifogásolta, hogy az nem reprezentatív. Az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának (AJBH) munkatársa a jelentést kifejezetten hasznosnak ítélte, amely segíti a Hivatal jelenleg futó vizsgálatát az azonos nemű párok örökbefogadási lehetőségei kapcsán.

    A harmadik napirendi pont a Budapest Pride volt, különösen annak biztosítása és kormányzati kommunikációja. A Budapest Pride képviselő elmondta: kordon nélküli felvonulást szeretnének, és jó lenne, ha a Kormány pozitív kommunikációval segítené az eseményt. A biztosítás kapcsán a BRFK képviselője jelezte, hogy a kordonozás szükségességét csak az utolsó pillanatban fogják tudni eldönteni, amikorra információval rendelkeznek az esetleges ellentüntetésekről. Az AJBH munkatárs jelezte, hogy az ombudsman már 2009-es jelentésében is kitért a teljes kordonozás véleménnyilvánítási szabadságot korlátozó vetületére. Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a kormányzati kommunikáció kapcsán kifejtette: álláspontjuk szerint a Pride-ot támogató közlemény kiadása indulatokat gerjesztene, amely nem szolgálja felvonulók biztonságát. A Háttér Társaság képviselője felhívta a figyelmet, hogy a rendőrségnek fontos lenne kommunikálni, hogy a Pride résztvevők elleni erőszakos támadások bűncselekmények, amely ellen a rendőrség fel fog lépni.

    Az egyebek napirendi pont keretében a Belügyminisztérium képviselője jelezte, hogy a Háttér Társaság Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztikai (ENyÜBS) rendszerben szereplő családjogi kategóriák kapcsán tett javaslatát megvizsgálták, és azt a 2018-ban induló új ENyÜBS rendszerben érvényre is juttatják.

  • Újjáalakultak az Emberi Jogi Kerekasztal gyermekek és nők jogaival foglalkozó munkacsoportjai

    Újjáalakultak az Emberi Jogi Kerekasztal gyermekek és nők jogaival foglalkozó munkacsoportjai

    Újjáalakultak az Emberi Jogi Kerekasztal gyermekek és nők jogaival foglalkozó munkacsoportjai

    A 2014. áprilisi választások óta első alkalommal üléseztek a Kormány által létrehozott Emberi Jogi Kerekasztal nők és gyermekek jogaival foglalkozó tematikus munkacsoportjai.

    Az Emberi Jogi Kerekasztalt 2012-ben hozta létre a Kormány az emberi jogok területén aktív civil szervezetekkel való konzultációra. A Kerekasztalba pályázat útján kiválasztott szervezetek 12 tematikus munkacsoportban folytatják munkájukat: Szövetségünk az LMBT emberek, a nők és a gyermekek jogaival foglalkozó munkacsoportokba kapcsolódott be. Az LMBT munkacsoport a választások óta már két alkalommal is ülésezett, a másik két munkacsoport ülését viszont az elmúlt egy évben most először hívták össze. 

    Az ülések témája a munkacsoportok ügyrendjének elfogadása és a munkacsoport által megvitatandó témák listájának összeállítása volt. A nők jogaival foglalkozó munkacsoportban konzervatív nőszervezetek javasolták, hogy a munkacsoport céljai között kiemelten szerepeljen a házasság és a család védelme, ez ellen azonban Szövetségünk képviselője tiltakozott, és a javaslatot a munkacsoport tagjai elvetették. 

    A gyermekek jogaival foglalkozó munkacsoport ülésén Szövetségünk képviselője az ENSZ Gyermkjogi Bizottsága ajánlásai megvalósulásának nyomon követését javasolta felvenni a munkacsoport feladatai közé, és felhívta a figyelmet az ajánlásokban is említett két téma, az LMBTI gyermekek és az azonos nemű szülőkkel nevelkedő gyermekek hátrányos megkülönböztetése elleni fellépés fontosságára. 

  • Ismét ülésezett az Emberi Jogi Kerekasztal

    Ismét ülésezett az Emberi Jogi Kerekasztal

    Ismét ülésezett az Emberi Jogi Kerekasztal

    Hatodik alkalommal került sor a Kormány által létrehozott Emberi Jogi Kerekasztal LMBT munkacsoportjának ülésére, ezúttal a romák jogaival, illetve az egyéb polgári és politikai jogok munkacsoportokkal közös ülésen a gyűlölet-bűncselekmények és a gyülekezési jog volt a téma.

    A közös ülésre az adott okot, hogy két olyan téma is felmerült a különböző tematikus munkacsoportok ülésén, amely több társadalmi csoportot egyaránt érint. Az egyik ilyen téma a gyűlölet-bűncselekmények, amelynek ma Magyarországon leginkább a romák, a bevándorlók és az LMBT emberek vannak kitéve. A napirend felvezetőjét Dombos Tamás, a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport szakértője (egyben Szövetségünk egyik ügyvivője) tartotta, amelyben a Munkacsoport által készített, 24 jogesetet feldolgozó tanulmány főbb megállapításaival ismertette meg a résztvevőket.

    Az előadást követő vitán ismét bebizonyosodott, hogy gyűlölet-bűncselekmények elleni erőtlen fellépés mögött sokszor a hatóságok együttműködési képtelensége áll: a rendőrség, az ügyészség és a bíróság a beszélgetésen is egymásra mutogatott az ún. alulminősítés (a gyűlölet-motiváció figyelmen kívül hagyása) tárgyában. 

    A második napirendi pont is több csoportot érintett, hiszen a szélsőjobboldali vonulások, ellentüntetések a romák lakta településrészek mellett a Pride felvonulások kapcsán is gyakoriak. Hajas Barnabás, az ombudsmani hivatal korábbi munkatársa a rendőrség elmúlt 10 éves gyakorlatát elemezte. Üdvözölte, hogy egyre inkább megjelenik a rendőrség gyakorlatában a kommunikáció fontossága.

    Az előadó jó gyakorlatként említette a közösségi mediátorok alkalmazását, akik a közösség elismert tagjai közül kerülnek ki, így képesek a tömegre hatni, ugyanakkor a rendőrséggel is szót értenek. Hajas e téren elismerően szólt Rózsa Milánról, Szövetségünk korábbi ügyvivőjéről, aki számos tüntetésen töltötte be ezt a funkciót.

  • Ötödször ülésezett az Emberi Jogi Kerekasztal LMBT munkacsoportja

    Ötödször ülésezett az Emberi Jogi Kerekasztal LMBT munkacsoportja

    Ötödször ülésezett az Emberi Jogi Kerekasztal LMBT munkacsoportja

    2013-as megalakulása óta ötödik alkalommal ülésezett 2014. december 11-én a kormány által létrehozott Emberi Jogi Kerekasztal LMBT Emberek Jogaival Foglalkozó Tematikus Munkacsoportja. A napirenden most a Háttér Társaságnak az Európa Tanács 2010-es LMBT ajánlása alapján a magyar kormány számára megfogalmazott javaslatai voltak. 

    Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2010-ben fogadott el egy a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló ajánlást, amelyet mind a 47 tagállam, köztük Magyarország is jóváhagyott. 2012-2013-ban a Háttér Társaság részletes jelentést készített arról, hogy a magyar jogszabályi környezet és joggyakorlat mennyiben felel meg a dokumentumban foglalt elvárásoknak. A jelentés a feltárt problémák alapján 93 konkrét ajánlást fogalmazott meg a magyar kormány számára. A Munkacsoport 2014 februári ülésén a kormány vállalta, hogy a 93 ajánlást egyenként áttekintik, majd a felelős minisztériumok valamennyi ajánlás kapcsán állást foglalnak. 

    A minisztériumi visszajelzések megvitatására a 2014. december 11-i ülésen került sor. A megjelent civilek sajnálatukat fejezték ki, amiért csak a javaslatok feléről sikerült érdemi visszajelzést adniuk a minisztériumoknak; a munkacsoportot vezető Répássy Róbert államtitkár ígéretet tett rá, hogy valamennyi fennmaradó ajánlásról egy hónapon belül visszajelzés érkezik. Az ülés folyamán a civilek néhány ajánlási pontra külön is felhívták a figyelmet, így többek között a gyűlölet-bűncselekmények nyomozásával kapcsolatos protokoll kidolgozásának fontosságára; a Polgári Törvénykönyv gyűlölet-beszédre vonatkozó rendelkezéseinek kiterjesztésére a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti csoportokra; a gyermekvállalásra vonatkozó diszkriminatív jogszabályok eltörlésére; a nem hivatalos megváltoztatásával kapcsolatos eljárásra vonatkozó információk közzétételére; a transzneműeket érintő adatvédelmi kérdések tisztázására; az LMBT kérdések Nemzeti Alaptantervbe, illetve kerettantervbe foglalására; a szexuális irányultságra és nemi identitásra vonatkozó kérdések belefoglalására az anonim formában végzett egészségfelmérésekbe; valamint az LMBT menedékkérők szükségleteinek fokozottabb figyelembe vételére.

    A civil szervezetek emellett az ülésen tiltakoztak a jogszerűtlen KEHI vizsgálat ellen, különösen a vizsgálat alá vont szervezetek kiválasztásának diszkriminatív módszerére kapcsán (valamennyi LMBT civil szervezetet vizsgálatnak vetettek alá); megemlékeztek az emberi jogi világnapról és a Szövetség ehhez kapcsolódó kampányáról; felhívták a figyelmet az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének nemrégiben megjelent, a transz emberek helyzetével foglalkozó kutatási jelentésére; valamint felszólították a kormányt, hogy játsszon vezető szerepet a Tanácsban jelenleg tárgyalás alatt álló új EU-s egyenlő bánásmód irányelv (az ún. horizontális irányelv) elfogadtatása terén.

  • Ismét ülésezett az LMBT Munkacsoport

    Ismét ülésezett az LMBT Munkacsoport

    Ismét ülésezett az LMBT Munkacsoport

    Negyedik alkalommal ülésezett a Kormány által létrehozott Emberi Jogi Kerekasztal LMBT emberek jogaival foglalkozó munkacsoportja. A napirenden az Európa Tanács egyik ajánlása és a Homofóbia és Transzfóbia Elleni Világnap előkészületei voltak.

    A Kormány 2012 februárjában hozta létre az emberi jogok területén feladatkörrel rendelkező minisztériumok képviselőiből az Emberi Jogi Munkacsoportot, illetve az emellett civil tanácsadó testületként működő Emberi Jogi Kerekasztalt. A Kerekasztal tagjai tematikus munkacsoportokba szerveződve vitatják meg, illetve tesznek javaslatot a kormányzat számára az emberi jogi helyzet javítása érdekében. 

    A Magyar LMBT Szövetség négy munkacsoport munkájába is bekapcsolódott, részt veszünk a LMBT emberek, a nők, a gyermekek jogaival foglalkozó, valamint az egyéb gazdasági, szociális és kulturális jogok védelmével foglalkozó munkacsoportban. 

    Az LMBT emberek jogaival foglalkozó munkacsoport 2014. február 21-én immár negyedik alkalommal ülésezett, ezúttal a a civilek javaslata alapján az Európa Tanács CM/Rec(2010)5. számú, a szexuális irányultság, illetve nemi identitás alapján történő diszkrimináció leküzdését célzó intézkedésekről szóló ajánlásának magyarországi végrehajtása, illetve a május 17-i Homofóbia és Transzfóbia Elleni világnap magyarországi megtartása volt a téma. 

    Az LMBT Szövetség a napirendi pontokhoz kapcsolódóan rövid írásbeli véleményekkel készült. Az Európa Tanács ajánlása kapcsán javaslatot tettünk rá, hogy a jelentés végrehajtása kapcsán a Háttér Társaság által készített jelentés ajánlási pontjai mentén a Kormány fogadjon el egy a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti megkülönböztetés elleni középtávú szakpolitikai stratégiát és az ehhez kapcsolódó szakpolitikai programot. A Homofóbia és Transzfóbia Elleni Világnap kapcsán azt javasoltuk, hogy a Kormány sajtóközleményben emlékezzen meg a Világnapról, illetve hívják fel az iskolák figyelmét a Világnaphoz kapcsolódó iskolai foglalkozások szervezésének lehetőségére. 

    Letölthető mellékletek