Kategória: Transznemű emberek

  • Civil szervezetek együtt állnak ki a gyermekek jogáért, hogy családban nőhessenek fel

    Civil szervezetek együtt állnak ki a gyermekek jogáért, hogy családban nőhessenek fel

    Még több gyermek nő majd fel állami gondoskodásban és kerül külföldre örökbefogadó szülőkhöz a kormány nemrég benyújtott családellenes javaslatcsomagja miatt – ez ellen szólal fel 11 civil szervezet november 20-án, a Gyermekjogok Világnapján.

    A kijárási tilalom kezdete előtti napon nyújtotta be Varga Judit igazságügyi miniszter azt a törvényjavaslat-csomagot, amelynek igazi vesztesei az örökbefogadásra váró gyermekek lesznek. Ők mind megérdemelnék, hogy szerető családban nőjenek fel, de a kormány ellehetetlenítené az egyedülállók – és velük együtt az élettársi kapcsolatban vagy azonos nemű párkapcsolatban élők – örökbefogadásának lehetőségét, csökkentve ezzel az örökbefogadók számát. Az 11 aláíró civil szervezet arra szólítja fel az Országgyűlést, hogy a gyermekek érdekeit helyezze előtérbe, és utasítsa el a törvényjavaslatot.

    Az állam nem jó szülő. A nevelőintézetekben sajnos nem ritka a súlyos gyermekbántalmazás: hiába tárt fel az ombudsman a gödi, kalocsai, zalaegerszegi és esztergomi gyermekotthonokban is fizikai és lelki bántalmazást, kínzást, illetve erőszakot, ezt mégsem követte változás. Szakértők szerint egy nevelőintézet még akkor sem tudja megadni a gyermekek fejlődéséhez szükséges figyelmet és érzelmi biztonságot, ha nem történnek ott olyan bűncselekmények, mint az előbb említett négy intézetben. Ezért minden gyermek érdeke az, hogy ne nevelőintézetben, hanem családban vagy közösségi gondozásban nőjön fel, ami megegyezik az ENSZ és az Európa Tanács irányelveivel is. 

    Korábban szakmai szervezetek határoztak arról, hogy ki válhat örökbefogadó szülővé, pszichológiai és környezeti vizsgálatok után. Engedélyező határozat után a leendő örökbefogadó szülőknek egy tanfolyamon is részt kellett venniük. Azonban tavasszal a kormány az eddig kötelező tanfolyamot ajánlottá tette “az örökbefogadások elősegítése” érdekében, több gyermekjogi szervezet egyöntetű tiltakozása ellenére. Fél évvel azután, hogy ezt a szakmailag megalapozatlan javaslatot elfogadta, a kormány pont az ellenkező célért lép fel, hogy a jövőbeni örökbefogadásokat tovább nehezítse és hozzáférhetetlenné tegye. Októberben már tovább szigorították az egyedülálló szülők örökbefogadását: csak akkor ajánlhatnak ki egy gyermeket egyedülálló szülőhöz, ha sem a megyei, sem az országos listán nem találtak házaspárt, aki fogadná. Már ez a döntés is szembemegy a gyermekvédelem és az alapvető jogok biztosa álláspontjával, amely szerint a gyermek lakóhelyen, de legalább megyén belül maradása elsőbbséget kellene, hogy élvezzen a házaspároknál való elhelyezéssel szemben. Amellett, hogy a jogszabály megnyújtja az eljárást és késlelteti az örökbefogadást, azt is figyelmen kívül hagyja, hogy egyedülálló vagy nem házastársi kapcsolatban élő személyek is szerető otthon tudnak gyermekük számára biztosítani. Kimondottan károsnak és gyermekjogi szempontból is aggályosnak tartjuk, hogy a döntést az egyedülálló örökbefogadók esetében kivenné a kormány a szakértők kezéből és egy politikus, Novák Katalin családokért felelős miniszterre bízná.

    Az elmúlt évek politikai retorikája és kormánypárti vezető politikusok homofób megszólalásai alapján kétségtelen, hogy a javaslatcsomag hátterében a szivárványcsaládokkal szembeni előítéletek állnak. Olyan sztereotípiák, amelyeket a szakma tételesen utasít el: egyetlen tudományosan megalapozott és elismert kutatás sem támasztja alá, hogy az azonos nemű szülők gyermekei bármilyen szempontból hátrányo­sabb helyzetben lennének, mint a heteroszexuális párok gyermekei. Erre a tényre hívja fel a figyelmet a Háttér Társaság és a szivárványcsaládok közösségének új kampánya is. 

    Ma Magyarországon rengeteg gyermek marad állami gondoskodásban vagy kerül külföldre örökbefogadó szülőkhöz. Olyan gyermekek, akiket magyar párok vagy egyedülállók is szívesen felnevelnének, de nem tehetik. A Háttér Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia kutatásai szerint a meleg és leszbikus párok ugyanis sokkal nagyobb arányban fogadnának örökbe olyan gyermekeket, akiket a heteroszexuális párok inkább nem választanak. Például három évnél idősebbeket, vagy olyan gyermekeket, akiknek valamilyen hátrányosnak ítélt tulajdonságuk van. Ráadásul miközben sok más országban arra törekszik a jogalkotó, hogy minden gyermek családban nőhessen fel, Magyarországon folyamatosan szűkítik ennek a lehetőségét – a gyermekek szempontjait másodlagosnak ítélve.

    A javaslat-csomag – az örökbefogadás aránytalan megnehezítésén túl – a transz és interszex gyermekek jogait is tovább csorbítaná. Az Országgyűlés tavasszal már elfogadta a transz és interszex emberek nemének jogi elismerését betiltó törvényt, amely arra kényszeríti az érintetteket, hogy identitásuknak és/vagy megjelenésüknek meg nem felelő iratokkal éljék mindennapi életüket, most az Alaptörvénybe foglalnák a transz emberek megbélyegzését.

    A család az család, a gyermek az gyermek, és minden gyermeket azonos jogok kell hogy megillessenek. Ezt hangsúlyozta ma reggel az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa, Dunja Mijatovic, felszólítva a magyar országgyűlést, hogy halasszák el a javaslatokról történő szavazást. Az aláíró 11 civil szervezet, az Európa Tanács álláspontjával összhangban, felszólítja az országgyűlést, hogy ne fogadja el a javaslatcsomagot, amelynek elsődleges kárvallottjai a magyar gyermekek lesznek.
     

    Aláírók:

    Amnesty International Magyarország
    Budapest Pride
    Háttér Társaság
    Labrisz Leszbikus Egyesület
    LMBTQ gyermekek szülei és támogatói
    Magyar Aszexuális Közösség
    Magyar Helsinki Bizottság
    Magyar LMBT Szövetség
    Prizma Közösség
    qLit – Leszbikus Magazin és Programszervező Egyesület
    Társaság a Szabadságjogokért

  • Vonják vissza a transzneműeket ellehetetlenítő törvényjavaslatot!

    Vonják vissza a transzneműeket ellehetetlenítő törvényjavaslatot!

    A járványhelyzet ellenére is szakított időt a kormány arra, hogy új jogszabállyal alapvető jogaiktól fosszák meg a transznemű magyar állampolgárokat: mostantól az anyakönyvi nyilvántartás kizárólag a születési nemet tartalmazná, így a személyazonosító okmányokban sem lehetne azt megváltoztatni. A törvénytervezet sérti az önazonossághoz való jogot, és erősíti a transznemű emberekkel szembeni diszkrimináció különböző formáit. 

    Magyarországon a hivatalos nem és névváltoztatási engedélyeket 3,5 éve nem adnak ki a kérelmezőknek, ami alól csak egy rövid időszak jelentett kivételt 2018 áprilisában, a választások idején. 2016 novemberében azzal az indoklással függesztették fel az eljárásokat, hogy majd egy egységes, átláthatóbb szabályozást dolgoznak ki. Azóta a nem jogi elismerésének folyamata nem csak lassú, átláthatatlan és hozzáférhetetlen, de az új törvényjavaslat elfogadásával most teljesen meg is szüntetnék. A transzneműek számára a nem jogi elismerésének lehetőségét egyébként az Európai Unió 27 tagállamából 24 biztosítja, és az Európai Unión kívül olyan országok is, mint Oroszország, Törökország, Üzbegisztán vagy Kazahsztán. 

    A rendelkezést tartalmazó törvényjavaslatot kedd éjjel nyújtotta be Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes a kormány nevében. Bár a kormánynak most minden erőfeszítésével a koronavírus-járvány okozta egészségügyi és gazdasági válság megoldásán kellene fáradoznia, ehelyett egy egyébként is nehéz helyzetben lévő társadalmi csoport helyzetének teljes ellehetetlenítésére tesz kísérletet. A jogszabály annak ellenére nyíltan diszkriminatív a  transznemű emberekkel szemben, hogy az Alaptörvény XV. cikke szerint „Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés szerinti különbségtétel nélkül biztosítja”, továbbá ellentmond az Alkotmánybíróság korábbi döntéseinek is, amelyek szerint a transznemű emberek számára a nem- és névváltoztatás alapvető emberi jog. 

    Magyar LMBT+ szervezetek, informális csoportok és aktivisták arra szólítják fel a magyar kormányt és követelik, hogy töröljék a törvényjavaslatból a transznemű emberekre vonatkozó rendelkezéseket. A kezdeményezéshez elsők között 15 szervezet is csatlakozott: a Háttér Társaság, a Prizma Transznemű Közösség, a Budapest Pride-ot szervező Szivárvány Misszió Alapítvány, a Magyar LMBT Szövetség, a Magyar Aszexuális Közösség, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Szimpozion Egyesület, az Atlasz LMBTQ Sportegyesület, a Szivárványcsaládokért Alapítvány, a Szabadnem, a Cifra-LMBTQ Közösség Kecskemét, a Tiszta szív Fejér megyei LMBTQ Közösség, az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért.

    „Ideális esetben egy ember irataiban azt a nemet tüntetik fel, amivel ő önazonos, és ahogyan a mindennapjaiban megjelenik, így a nem jogi elismerésének is önrendelkezésen és önmeghatározáson kellene alapulnia.” – mondta Csikós Ádám, a Budapest Pride sajtószóvivője.

    Az előterjesztésben leírt indoklás szerint azért szükséges, hogy a születéskor meghatározott nemet tartsák nyilván, mert a nemet meghatározni kizárólag biológiai alapon lehetséges, elsődleges nemi jellegek, illetve kromoszóma alapján, amire csak orvosok jogosultak: „Tekintettel arra, hogy a biológiai nem teljes megváltoztatása nem lehetséges, jogszabályban szükséges rögzíteni, hogy ennek megváltoztatására az anyakönyvi nyilvántartásban sincs lehetőség” – olvasható a dokumentumban.

    Ha a nemet csak és kizárólag veleszületett elsődleges nemi jellegek és kromoszómák alapján akarnánk meghatározni, akkor is nagy bajban lennénk; a társadalom 1,7%-a interszex-testtel rendelkezik, ami többek között azt foglalja magában, hogy nem XX vagy XY kromoszómákkal született és elsődleges nemi jellegeiben is eltér az orvostudomány által nőiként vagy férfiként meghatározott adottságoktól.

    A transznemű emberek számára az okmányaikban helyesen feltüntetett nevük és nemük alapvető kihatással van létbiztonságukra: ennek hiányában nem férnek hozzá a számukra szükséges egészségügyi ellátásokhoz, magyarázkodni kényszerülnek állásinterjún, albérlet-keresés során, bankban, ügyintézés során, de még a boltban is, amikor kártyával fizetnek. A személyi igazolványuk felmutatásánál – amennyiben az abban szereplő név és nem nincs összhangban kinézetükkel – vagy bármilyen helyzetben, ahol a bejegyzett nevüket használniuk szükséges, kénytelenek előbújni és beszélni a nemi identitásukról, így sérül a magánélethez való joguk.

    Letölthető mellékletek

  • Árnyékjelentést készítettünk az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának

    Árnyékjelentést készítettünk az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának

    Hazai LMBTQI szervezetek Szövetségünk koordinálásával jelentést készítettek a magyar LMBTQI helyzetről az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának.

    Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága rendszeresen felülvizsgálja, hogyan felelnek meg a tagállamok jogszabályai és intézkedései a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának. A vizsgálat keretében az államok országjelentést készítenek, amelyhez a civil szervezetek árnyékjelentéseket adhatnak le. A Bizottság azután személyesen meghallgatja a tagállamok képviselőit, és ütközteti az állami álláspontot a civillel. A felülvizsgálat egy ajánláslistával zárul.

    Magyarországnak meghallgatására az Emberi Jogi Bizottság előtt 2018 tavaszán kerül sor. A kormány már korábban elkészítette válaszait a neki megküldött kérdésekre: többek között arra, hogy milyen intézkedésekkel lép fel a szexuális irányultság miatti hátrányos megkülönböztetés ellen a társadalomban és a közoktatásban, és hogyan segíti elő, hogy az LMBT emberek ellen irányuló hátrányos megkülönböztetés és zaklatás elkövetői megfelelő büntetést kapjanak. A kérdések kitértek a civil szervezetek elleni kormányzati fellépésre is.

    A kormány minderre érdemben annyit válaszolt, hogy a 2013-ban hatályba lépett Büntető Törvénykönyv büntetni rendeli a közösség tagja elleni erőszakot és a közösség elleni uszítást, és a két tényállás nevesítetten tartalmazza a szexuális irányultságot és a nemi identitást mint a bűncselekmények lehetséges célcsoportját, illetve hogy a civil szervezetek korábbi vizsgálata jogszerű volt.

    Jelentésünkben, amelyet a Magyar LMBT Szövetség a Transvanilla Transznemű Egyesület, a Háttér Társaság és a Labrisz Leszbikus Egyesület közreműködésével állított össze, kitérünk az LMBTQI emberek ellen elkövetett gyűlölet-bűncselekmények és hatósági kezelésük kérdéskörére, a munkahelyi és iskolai hátrányos megkülönböztetésre, az azonos nemű szülők és gyermekeik helyzetére, a transz emberek jogaira, valamint a civil szervezetek ellen irányuló politikai diskurzusra és intézkedésekre.  

    Letölthető mellékletek

  • Magyar leszbikus és transz nők jogai az ENSZ napirendjén

    Magyar leszbikus és transz nők jogai az ENSZ napirendjén

    2017. június 9-én az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa a nők magyarországi helyzetével foglalkozó jelentést tárgyalt. A vitában az ILGA révén Szövetségünk is részt vett.

    Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2010-ben hozta létre a jogszabályokban és a gyakorlatban előforduló nők elleni diszkrimináció feltárásával foglalkozó munkacsoportot. A Munkacsoport feladata, hogy a tagállamokkal, az ENSZ különböző szerveivel és a civil szervezetekkel együttműködésben bezonosítsa a jogszabályok, valamint a mindennapi gyakorlati szintjén jelentkező nők elleni diszkriminációt, és az ezek megszüntetésére vonatkozó jó gyakorlatokat. 

    A Munkacsoport tagjai Magyarországra 2016 májusában látogattak első alkalommal. A tíznapos látogatás során számos állami szervvel és civil szervezettel is találkoztak. A látogatásról egy részletes, 23 oldalas jelentést készítettek. A jelentés kitér többek között az azonos nemű családok jogait csorbító alaptörvénymódosításra, az LMBTI civilszervezeteket érő kormányzati zaklatásra, a politikusok és kormányitisztviselők homofób és transzfób megjegyzéseire. 

    A jelentést az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2017. június 9-i ülésén vitatta meg. Az ülésen az ENSZ-nél akkreditált civilszervezetek is felszólalhattak. A Magyar LMBT Szövetség, a Transvanilla Transznemű Egyesület, a COC Nederland és az ILGA álláspontját az ILGA képviselője ismertette. A beszédben a jelentésben foglaltakon kívül felhívtuk a figyelmet a leszbikus, biszexuális és transz nőket érő munkahelyi diszkriminációra, a nem jogi elismerésére vonatkozó jogszabály hiányára, a nemi megerősítő beavatkozások alacson TB-támogatására és a mesterséges megtermékenyítés diszkriminatív szabályozására is. A jelentés vitájának felvétele itt érhető el.

  • Árnyékjelentést készítettünk az ENSZ-nek

    Árnyékjelentést készítettünk az ENSZ-nek

    Árnyékjelentést készítettünk az ENSZ-nek

    Árnyékjelentést készített Magyarország második ENSZ egyetemes időszakos felülvizsgálata keretében öt magyarországi LMBTQI szervezet. A munkát a Magyar LMBT Szövetség koordinálta.

    Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa négyévente minden tagállam emberi jogi teljesítményét megvizsgálja az ún. egyetemes időszakos felülvizsgálat (universal periodic review, UPR) keretében. Magyarország utoljára 2011-ben volt soron, a következő vizsgálat 2016 januárjában várható. A vizsgálat keretében az államok országjelentést készítenek, amelyhez a civil szervezeteket árnyékjelentéseket adhatnak le. A Tanács aztán személyesen meghallgatja a tagállamok képviselőit, és ütközteti az állami álláspontot a civillel. A felülvizsgálat egy ajánláslistával zárul. 

    2015-ben öt magyarországi LMBTQI szervezet, a Magyar LMBT Szövetség, a Háttér Társaság, a TransVanilla Transznemű Egyesület, a Budapest Pride és a Labrisz Leszbikus egyesület civil árnyékjelentést készített az LMBTQI embereket érintő emberi jogi helyzetről. A jelentés áttekinti a Magyarország által 2011-ben kapott ajánlások végrehajtását, valamint kilenc tématerületen (egyenlőség és diszkriminációmentesség, magánélet védelme, családi élet, személyes biztonság, egyesülési és gyülekezési jog, foglalkoztatás, oktatás, egészségügy, menedékjog ) veszi számba a legfontosabb emberi jogi problémákat. 

    A kifejezetten LMBTQI témájú árnyékjelentés mellett a Magyar LMBT Szövetség részt vett a Gyermekjogi Civil Koalíció árnyékjelentésének összeállításában is, amelyben az azonos nemű szülőkkel nevelkedő, illetve az LMBTQI gyermekek helyzetére hívtuk fel a figyelmet. 

    A kormány által készített országjelentéshez az Emberi Jogi Kerekasztal munkacsoportjainak 2015. szeptember-október folyamán tartott ülésein szolgáltattunk információkat. 

    Letölthető mellékletek

  • Európa Tanács: homofóbia és transzfóbia elleni cselekvési terv kell Magyarországon

    Európa Tanács: homofóbia és transzfóbia elleni cselekvési terv kell Magyarországon

    Európa Tanács: homofóbia és transzfóbia elleni cselekvési terv kell Magyarországon

    A gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályozás kiterjesztését, az LMBT emberekkel kapcsolatos kutatások folytatását és egy homofóbia és transzfóbia elleni cselekvési terv elfogadását javasolja a magyar kormánynak az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottsága.

    Az 1993-ban létrehozott, független szakértőkből álló grémium ötévente valamennyi tagállamban felméri a rasszizmussal és más intoleranciával kapcsolatos helyzetet. A szervezet mandátumának bővítését követően első ízben a jelentés nemcsak a faji, etnikai és vallási kisebbségekre, hanem a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) emberek helyzetére is kitért.

    A kedden közzétett Magyarországgal foglalkozó jelentés megállapítja: az egyenlő bánásmódra, gyűlölet-bűncselekményekre és a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó pozitív szabályozás ellenére továbbra is jellemző a diszkrimináció, az előítéletesség, a gyűlöletbeszéd és az erőszakos támadások. A jelentés kiemeli: az Alaptörvény és a Polgári Törvénykönyv gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályai nem terjednek ki a szexuális irányultságra és nemi identitásra, hogy a Nemzeti Alaptantervben nem jelenik meg megfelelőn a szexuális és nemi kisebbségekkel kapcsolatos elfogadás, hogy nincs orvosi protokoll a transznemű személyek ellátására és a társadalombiztosítás az egészségügyileg indokolt orvosi beavatkozásokat is csak 10%-ban finanszírozza.

    A Bizottság konkrét ajánlásokat fogalmazott meg a magyar kormány számára, amelyek közül a legfontosabb egy átfogó homofóbia és transzfóbia elleni cselekvési terv elfogadása.

    “Teljesen egyetértünk az ECRI álláspontjával, Szövetségünk is évek óta szorgalmazza egy ilyen stratégiai és cselekvési terv kidolgozását” – mondta Karsay Dodó a Szövetség egyik ügyvivője. “Egy ilyen dokumentum elfogadása nem lenne példa nélküli, az országnak van már romaügyi, idősügyi, fogyatékosügyi, illetve a nők és férfiak egyenlőségével foglalkozó stratégiája. Elfogadhatatlan, hogy az egyik hátrányos megkülönböztetésnek leginkább kitett társadalmi csoport esetén hiányzik egy ilyen cselekvési terv.”

    A jelentés elérhető az ECRI honlapján. 

  • EU-s konferencia az LMBTI emberek diszkriminációjáról

    EU-s konferencia az LMBTI emberek diszkriminációjáról

    EU-s konferencia az LMBTI emberek diszkriminációjáról

    Első alkalommal rendezett magas szintű konferenciát az LMBTI embereket érő hátrányos megkülönböztetésről az Európai Unió Tanácsa. A konferencián a magyar kormány képviselői mellett egyesületünk munkatársa is részt vett. 

    2014. október 28-án az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó Olaszország és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) első alkalommal szervezett kifejezetten az LMBTI embereket érő diszkriminációval foglalkozó konferenciát A szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetés felszámolása: az EU-s és a tagállami szintű közpolitika-alkotás következő lépései címmel. 

    A 450 meghívott részvételével zajló félnapos tanácskozás középpontjában a 2008-ban elkészült, de azóta is elfogadásra váró, ún. horizontális anti-diszkriminációs irányelv és egy EU-s szintű LMBTI cselekvési terv elfogadása állt. Az Európai Unió hatályos joga nem biztosít azonos védelmet a különböző kisebbségi csoportoknak a diszkrimináció ellen: míg a faji és etnikai, valamint a nemi alapú megkülönböztetést az EU-s jog számos területen tiltja, a szexuális irányultság, fogyatékosság, életkor és vallás kapcsán csak a foglalkoztatás területén. Ezért készített elő 2008-ban az Európai Bizottság egy új irányelvet, amely a védelmet további területekre (oktatás, egészségügy, lakhatás, szolgáltatások igénybevétele) is kiterjesztette volna, azonban a javaslat néhány tagállam ellenállása miatt azóta sem került elfogadásra. A novemberben felálló új Bizottság egyik kiemelt feladata lesz a jogszabály elfogadásának útjában álló akadályok leküzdése. 

    Az idei év első felében nagy vihart kavart az Európai Parlament által elfogadott ún. Lunacek-jelentés, amelyben a Parlament egy az LMBTI emberek jogaival foglalkozó cselekvési terv ("menetrend") elfogadására tett javaslatot a Bizottságnak. Míg a területért felelős korábbi biztos, Viviane Reding a menetrendet szükségtelennek ítélte, az új biztos parlamenti meghallgatása során támogatta a menetrend elfogadását. A konferencia során a menetrend által kezelendő több terület (foglalkoztatás, oktatás, erőszak, transznemű emberek jogai) szakértői is megszólaltak. 

    A konferencián mutatta be az Alapjogi Ügynökség a 2012-es LMBT kutatás eredményeit részletesen bemutató tanulmányt. A kutatásban több mint 93.000 LMBT ember vett részt, és olyan témákat fedett le, mint a diszkriminációval és erőszakkal kapcsolatos tapasztalatok, a jogtudatosság és a mindennapi elfogadás. Az előzetes adatokat az FRA már 2013 májusában nyilvánosságra hozta, az új tanulmány sokkal részletesebben, tagállami bontásban közli a kutatás eredményeit. 

    Magyarországot az eseményen az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Igazságügyi Minisztérium Emberi Jogi Munkacsoport Titkársága és a brüsszeli Állandó Képviselet munkatársai képviselték. A konferencián civil részről Szövetségünk ügyvivője is részt vett.

    A konferenciáról készült videófelvétel teljes terjedelmében elérhető az Alapjogi Ügynökség honlapján.

  • Több mint 400 LMBT szervezet hatékonyabb fellépést vár az ENSZ-től

    Több mint 400 LMBT szervezet hatékonyabb fellépést vár az ENSZ-től

    Több mint 400 LMBT szervezet hatékonyabb fellépést vár az ENSZ-től

    Több mint 100 ország 400 civil szervezete sürgeti arra az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy határozottabb lépésekkel folytassa az LMBT emberekért folytatott munkáját és fogadjon el egy második LMBT-jogokkal foglalkozó határozatot. A Magyar LMBT Szövetség és több tagszervezete is csatlakozott a nyilatkozathoz.

    A világ számos országában érik közösségünk tagjait súlyos emberi jogi sérelmek – kínzás, halálbüntetés, gyűlölet-bűncselekmények, szexuális erőszak, kötelező sterilizáció, diszkrimináció az iskolákban, munkahelyeken vagy az egészségügyben. Az Emberi Jogi Tanács 2011-ben fogadta el az első olyan határozatát, amelyben komoly aggodalmát fejezte ki az LMBT embereket érő erőszakkal kapcsolatban és felkérte az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatalát (OHCHR), hogy egy tematikus jelentésben számoljon be a szexuális irányultság és nemi identitás alapú erőszak formáiról. A mérföldkőnek számító jelentést azonban azóta nem követték további konkrét lépések a Tanács részéről.

    A nyilatkozathoz csatlakozó szervezetek és Szövetségünk szerint is fontos lenne, hogy rendszeres jelentési kötelezettség legyen az ENSZ-en belül az LMBT emberek ellen elkövetett emberi jogi sérelmekről. Elengedhetetlennek tartjuk továbbá, hogy az LMBT emberek jogai folyamatosan napirenden legyenek az ENSZ emberi jogi munkája során, nem pedig csupán ad hoc módon.

    A nyilatkozathoz Szövetségünk több tagszervezete is csatlakozott.

    A Tanács ülését a #HRC26, a kampányt pedig #ItsTimeHRC hashtag-eken lehet követni.

  • Eltörölnék a kirekesztő családfogalmat az ellenzéki pártok

    Eltörölnék a kirekesztő családfogalmat az ellenzéki pártok

    Eltörölnék a kirekesztő családfogalmat az ellenzéki pártok

    Bővítenék a bejegyzett élettársak jogait, rendeznék a gyermeket nevelő azonos nemű párok helyzetét és megerősítenék az emberi jogi nevelést a Magyar LMBT Szövetség politikai vitáján résztvevő pártok.

    Pártválasztó 2014: A politikai pártok és az LMBT emberek címmel szervezett vitát március 6-án a magyarországi leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű szervezeteket összefogó ernyőszervezet, a Magyar LMBT Szövetség. A vitára a politikai paletta bal és jobboldaláról is hívtak képviselőket, a jelenlegi kormánypártok azonban nem éltek a lehetőséggel.

    A vita során az MSZP, az Együtt 2014, a DK, a PM, a Liberálisok és az LMP politikusai a Szövetség által kiemelt tématerületek kapcsán fejtették ki véleményüket, így szóba került a gyermeket nevelő azonos nemű párok helyzete, az iskolai zaklatás és a transznemű emberek jogai. A résztvevők között leginkább abban alakult ki vita, milyen sebességgel kell a jogegyenlőséget megteremtő lépéseket megtenni, és mennyire kell a pártoknak szimbolikus közösséget vállalniuk az LMBT emberekkel.

    „A Szövetség célja a vita megszervezésével az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet magyarországi LMBT közösség helyzetére. A politikai pártok nem tehetik meg, hogy figyelmen kívül hagyják többszázezer magyar LMBT állampolgár legalapvetőbb jogait. Ehhez viszont arra van szükség, hogy mi is hallassuk hangunkat, hogy április 6-án minél nagyobb arányban részt vegyünk a választáson” – értékelte a vitát Dombos Tamás, az eseményt szervező Magyar LMBT Szövetség ügyvivője.

  • Transzneműeket érintő jogszabályt véleményeztünk

    Transzneműeket érintő jogszabályt véleményeztünk

    Transzneműeket érintő jogszabályt véleményeztünk

    A Magyar LMBT Szövetség és a TransVanilla Transznemű Egyesület áttekintette a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló előterjesztés tervezetét. Véleményünk szerint a tervezet névváltoztatást követő bizonyítványmásodlat kiadására vonatkozó szabályozása sérti a nemüket és nevüket megváltoztató transznemű személyek emberi méltósághoz való jogát, információs önrendelkezési jogát, továbbá az érintettek a rendelkezések következtében nagyobb eséllyel válnak hátrányos megkülönböztetés áldozatává.

    Letölthető mellékletek