LMBT Szövetseg

Kategória: Média

  • Itt vagyunk és itt leszünk!

    Itt vagyunk és itt leszünk!

    2023. július 1. és 2024. december 31. között, a Szimpozion Egyesülettel együttműködésben Itt vagyunk és itt leszünk! címmel valósítunk meg közös projektet. Ennek keretében Szövetségünk kommunikációs kampányt folytat és kitelepüléseket szervez országszerte.

    Az Európai Unió „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” (CERV) programjának támogatásával zajló projekt céljai: az LMBT emberek szüleinek és hozzátartozóinak támogatása, a szülők és rokonok gyakori szégyenérzetének csökkentése, segítésük információval, lelki támogatással, közösségépítéssel és programokkal; az “LMBTQ gyermekek szülei és támogatói” csoport megerősítése, kibővítése Budapesten és vidéken; az LMBT fiatalok és a tágabb LMBT közösség (18 éves kor felett) támogatása az iskolai közegen kívül: identitáserősítő, reziliencia- és önérdekérvényesítés-növelő tréningek, workshopok Budapesten és vidéken; önkéntesképzés és LMBT tapasztalati szakértők képzése Budapesten és vidéken; az LMBT emberek láthatóságának növelése, a széles társadalom edukálása az LMBT emberekkel kapcsolatban.

    A projekt keretében a Magyar LMBT Szövetség részéről, 2024 tavasza és ősze között tagszervezeteinkkel és a vidéki LMBT-szervezetekkel, csoportokkal karöltve egyrészt kitelepüléseket szervezünk Budapesten és 8 vidéki városban, lehetőleg forgalmas köztereken, másrészt ugyanezen időszakban plakátkampányt folytatunk Budapest mellett több vidéki városban is.

    Projektbeli partnerszervezetünk, a Szimpozion Egyesület támogatja az LMBTQ gyermekek szülei és támogatói csoport havi személyes találkozóit, online csatlakozási lehetőséggel, 2023 és 2024 nyarán megrendezi az éves országos LMBT családi találkozót, tapasztalati szakértő és önkéntesképzést tart Budapesten, helyi csoportoknak kapacitásnövelő, közösségépítő tréningeket szervez, Szimpozion érzékenyítő foglalkozásokat tart, valamint a Szimpozion Egyesület Meleg szemmel projektje keretében videókat és kisfilmeket forgat.

    A projekt az Európai Unió „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” (CERV) programjának támogatásával valósul meg. Az Európai Bizottság támogatása nem jelenti a projektben megvalósított tevékenységek tartalmának jóváhagyását, amely kizárólag az azt megvalósítók álláspontját tükrözi, valamint a Bizottság nem tehető felelőssé ezen információk bárminemű felhasználásáért. A projektet az Európai Unió 59 988 euróval támogatja, amelyből a Szövetségre 21 359 euró támogatás jut.

  • Kérdőjelek helyett: LMBTQI-útmutató a médiának

    Kérdőjelek helyett: LMBTQI-útmutató a médiának

    Kérdőjelek helyett: LMBTQI-útmutató a médiának

    Szövetségünk “Itt vagyunk!” országos emberi jogi kampánya keretében készítettük el az "Kérdőjelek helyett: LMBTQI-útmutató a médiának" című kiadványt. Az útmutató segítséget kíván nyújtani az újságíróknak abban, hogy még pontosabban és érzékenyebben tudjanak írni a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex (LMBTQI) közösséget érintő kérdésekről, hogy kiismerjék magukat az alapvető kifejezések között és legyenek a kezükben források, melyekhez bármikor nyúlhatnak. 

    Az útmutató letölthető ITT!

    Az útmutatóhoz tartozó függelékek a Szövetség Médiasarok oldalán érhetőek el. A függelék folyamatosan frissülő anyagai között találod:

  • HírTV és a norvég pénzek

    HírTV és a norvég pénzek

    HírTV és a norvég pénzek

    Az LMBT emberek jogaival foglalkozó civilszervezeteknek juttatott pénzekkel kampányol a HírTV Híradója a Norvég Civil Támogatási Alap ellen. Ironikus hangvételű helyreigazítási kérelemben reagáltunk.

    A HírTV és más jobboldali médiumok eddig is komoly részt vállaltak a Norvég Civil Támogatási Alap elleni kormányzati hajtóvadászatban. A harmadik pályázati forduló tegnap közzétett eredményei kapcsán a HírTV Híradója azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy a 146 nyertes pályázó közül három az LMBT emberek jogaiért küzdő civilszervezet, köztük Szövetségünk. A csatorna a "homoszexuálisok jogait védő szervezeteknek" juttatott pénzeket szembeállította azzal, hogy a legkevesebb pénzt a társadalmilag sérülékeny csoportok megerősítése pályázati cél kapcsán osztották ki. 

    Az LMBT szervezetek kiemelésének nyilvánvaló célja az volt, hogy a magyar társadalom széles rétegeiben népszerűtlen téma révén fordítsa a közvéleményt a Norvég Civil Támogatási Alap pénzosztási gyakorlata ellen.

    Írhattunk volna felháborodott hangú levelet a HírTV-nek, amelyben a tényszerű tájékoztatás és a kisebbségek elleni hangulatkeltés elkerülésének fontosságára hívjuk fel a figyelmet. Ehelyett inkább úgy döntöttünk, ironikus hangvételű helyreigazítási kérelemben hívjuk fel a figyelmet a Magyar Kormány LMBT emberek jogaival kapcsolatos kétszínű politikájára.

     

    Letölthető mellékletek

  • Több mint 400 LMBT szervezet hatékonyabb fellépést vár az ENSZ-től

    Több mint 400 LMBT szervezet hatékonyabb fellépést vár az ENSZ-től

    Több mint 400 LMBT szervezet hatékonyabb fellépést vár az ENSZ-től

    Több mint 100 ország 400 civil szervezete sürgeti arra az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy határozottabb lépésekkel folytassa az LMBT emberekért folytatott munkáját és fogadjon el egy második LMBT-jogokkal foglalkozó határozatot. A Magyar LMBT Szövetség és több tagszervezete is csatlakozott a nyilatkozathoz.

    A világ számos országában érik közösségünk tagjait súlyos emberi jogi sérelmek – kínzás, halálbüntetés, gyűlölet-bűncselekmények, szexuális erőszak, kötelező sterilizáció, diszkrimináció az iskolákban, munkahelyeken vagy az egészségügyben. Az Emberi Jogi Tanács 2011-ben fogadta el az első olyan határozatát, amelyben komoly aggodalmát fejezte ki az LMBT embereket érő erőszakkal kapcsolatban és felkérte az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatalát (OHCHR), hogy egy tematikus jelentésben számoljon be a szexuális irányultság és nemi identitás alapú erőszak formáiról. A mérföldkőnek számító jelentést azonban azóta nem követték további konkrét lépések a Tanács részéről.

    A nyilatkozathoz csatlakozó szervezetek és Szövetségünk szerint is fontos lenne, hogy rendszeres jelentési kötelezettség legyen az ENSZ-en belül az LMBT emberek ellen elkövetett emberi jogi sérelmekről. Elengedhetetlennek tartjuk továbbá, hogy az LMBT emberek jogai folyamatosan napirenden legyenek az ENSZ emberi jogi munkája során, nem pedig csupán ad hoc módon.

    A nyilatkozathoz Szövetségünk több tagszervezete is csatlakozott.

    A Tanács ülését a #HRC26, a kampányt pedig #ItsTimeHRC hashtag-eken lehet követni.

  • Volt hatása a Magyar Hírlap elleni civil felhívásnak

    Volt hatása a Magyar Hírlap elleni civil felhívásnak

    Volt hatása a Magyar Hírlap elleni civil felhívásnak

    A civilek által megkeresett tizenöt cégből öten is azt válaszolták, a jövőben nem kívánnak hirdetni a Magyar Hírlapban. Az állami cégeknek viszont egyike sem reagált megnyugtatóan.

    Mint ismeretes 24 civil szervezet január 21-én azzal kereste meg a Magyar Hírlap 15 hirdetőjét, hogy viselkedjenek valóban „felelős cégként”, és fontolják meg, nem reklámoznak addig az újságban, amíg a szerkesztőség el nem határolódik a Bayer Zsolt által képviselt rasszista, homofób és antiszemita nézetektől. A civilek szerint a lap főmunkatársának január 5-i cikke „etnikai származás alapján bélyegzi és alázza meg honfitársainkat, nevez magyar állampolgárokat állatnak, és hív fel eltüntetésükre. A cikk súlyosan kirekesztő, megbélyegző és hazug.”

    A megszólított Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és 14 vállalat közül kettő, a Sodexo és a Quaestor annak ellenére sem válaszolt, hogy egy hónap után a felhívást újból megkapta.

    A cégek internetes hirdetéseiket többnyire csomagban és valamelyik reklámközvetítő cégen keresztül helyezik el; így történhetett, hogy több cég eleinte értetlenkedett, mondván, nem állnak üzleti kapcsolatban a Magyar Hírlappal és nem hirdetnek a lapnál. Miután a civilek szembesítették őket online hirdetésük bizonyítékaival, az IKEA, a FedEx, a GDF Suez elhatárolódott a cikktől. A jövőben nem fognak a lap online verziójában sem hirdetni.

    Az Erste Bank is egyértelművé tette, hogy a civil szervezetek felhívására tiltólistára tették a Magyar Hírlapot, és kifejezetten felhívták médiaügynökségük figyelmét, hogy máskor „körültekintően járjon el” hirdetéseik megjelenítésével. Hangsúlyozták, hogy a bank ezentúl sem fog olyan médiumban megjelenni, „amelynek tartalma bárkinek az emberi méltóságát sérti, illetve bármilyen kisebbség, vallási közösség, etnikum ellen uszító hangvételt használ”. A CIB Bank vezetői sajnálattal tapasztalják, hogy egyesek az emberi jogokkal össze nem egyeztethető eszmék propagálására használják a sajtót, és kijelentették, hogy a CIB Csoport mindaddig tartózkodni fog a Magyar Hírlapban és annak portálján való hirdetéstől, „amíg a szerkesztőség a leghatározottabban el nem ítéli Bayer Zsolt írását, és nem biztosítja mindkét kiadvány gyűlöletkeltésre alkalmas írásoktól való mentességét”.

    Ehhez képest feltűnően semmitmondó az OTP válasza, amely általában szól a szponzorációs tevékenységükről és a rasszizmus romboló hatásáról. „Ugyanakkor sem a múltban, sem a jövőben nem tudjuk előzetesen biztosítani, hogy hirdetéseink olyan szerkesztőségi környezetben jelenjenek meg, amelyek tartalmával egyetértünk” – szögezik le.

    Hasonlóan hárították el a civil szervezetek felhívását az állami cégek és az NFÜ is. A Szerencsejáték Zrt. arról írt, hogy az esélyegyenlőség kiemelt szempont a cég napi működésében. A MÁV arról számolt be, hogy motorvonat-vezetői tanfolyamára immár nők is jelentkezhetnek. Míg az NFÜ-nek az volt a mondanivalója: „sem a Magyar Hírlap esetében, sem pedig más médium kiválasztásánál nem a tartalom, hanem a független mérőszámok a mérvadók.” Az állami ügynökség ezek szerint különösen hasznosnak tekinti, ha egy olyan orgánumban jelenhet meg, amelyik a legkisebb az országos napilapok között, és eladott példányait ötezer alá taksálják. Igaz, az NFÜ önképe szerint nem hirdet, hanem tájékoztat a lapban, márpedig az kötelezettsége.

    De nem csak a magyar állami cégek akarják az ügyet elütni, a Vodafone vagy a Procter & Gamble is így cselekedett. Ezért külföldi anyacégeiket – ahogyan a Telekom és a Sodexo központjait is – a hazai civil szervetek újabb levélben próbálják rábírni, vegyék komolyan a „társadalmi felelősségvállalással” (CSR) kapcsolatos ígéreteiket, változtassanak hirdetési gyakorlatukon, és fontolják meg, hogy mindaddig nem hirdetnek a Magyar Hírlapban, amíg az el nem határolódik Bayer uszító írásától.

    Kiadja:

    Amnesty International Magyarország

    Arany Liliom Alapítvány

    Artemisszió Alapítvány

    Autonómia Alapítvány

    Budapesti Szociális Forrásközpont

    Csillagfény Alapítvány

    Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány

    Eötvös Károly Közpolitikai Intézet

    Európai Roma Jogok Központja

    Gyerekesély Közhasznú Egyesület (GYERE)

    Háttér Társaság a Melegekért

    Krétakör

    Labrisz Leszbikus Egyesület

    Magyar Helsinki Bizottság

    Magyar LMBT Szövetség (7 tagszervezet)

    Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség

    Magyar Szegénységellenes Hálózat

    Méltóságot Mindenkinek Mozgalom

    Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda

    Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége

    Partners Hungary Alapítvány

    Polgár Alapítvány

    Romaversitas Alapítvány

    Szegényeket Támogató Alap (SZETA) Egri Alapítványa

    Társaság a Szabadságjogokért

    Terne Cserehájá Egyesület

     
  • Felelős cég ne hirdessen a Magyar Hírlapban

    Felelős cég ne hirdessen a Magyar Hírlapban

    Felelős cég ne hirdessen a Magyar Hírlapban

    Huszonnégy civil szervezet arra kéri a Magyar Hírlapban hirdető cégeket, hogy ne reklámozzák termékeiket a napilapban, amíg a szerkesztőség a leghatározottabban el nem ítéli Bayer Zsolt cigányozó írását.

    A levél aláírói 15 céget kerestek meg kérésükkel, köztük olyan multinacionális óriásvállalatok magyarországi társaságait, mint a Vodafone, a Magyar Telekom, a FedEx, az IKEA, a Procter and Gamble, az Erste, a Sodexo, a CIB Bank és a GDF Suez. A címzettek között található a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), a MÁV, az OTP és a Posta is.

    Az elsősorban a jogvédelem, a közösségépítés területén és a szociális szakmában dolgozó szervezetek szerint Bayer Zsolt január 5-i cikke „etnikai származás alapján bélyegzi és alázza meg honfitársainkat, nevez magyar állampolgárokat állatnak, és hív fel eltüntetésükre. A cikk súlyosan kirekesztő, megbélyegző és hazug.” A civilek élesen bírálják, hogy a lap tulajdonosa és főszerkesztője Bayer melletti kiállásra szólították fel olvasóikat. „Azaz a Magyar Hírlap láthatóan támogatja a gyűlölködést és egyetért a rasszizmussal” – fogalmaznak a tiltakozók.

    Úgy vélik, hogyha egy cég szélsőségesen kirekesztő megnyilvánulásokat propagáló sajtótermékben jelentet meg hirdetést, finanszírozza ezen eszmék terjesztését. Ez összeegyeztethetetlen mind az állami, mind különösen az olyan magánvállalatok társadalmi szerepvállalásával, amelyek elkötelezettek egy nyitott, toleráns, az emberi egyenlőséget és méltóságot tiszteletben tartó társadalom mellett.

    Éppen ezért arra kérik a cégvezetőket, járjanak elő jó példával, és fontolják meg, hogy addig nem tesznek közzé hirdetést a Magyar Hírlapban, amíg annak szerkesztősége a leghatározottabban el nem ítéli Bayer Zsolt írását, és amíg a lap mentes nem lesz a rasszista, antiszemita és homofób beszédtől.

    A levelet jegyző szervezetek a következők:

    Amnesty International Magyarország

    Arany Liliom Alapítvány

    Autonómia Alapítvány

    Budapesti Szociális Forrásközpont

    Csillagfény Alapítvány

    Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány

    Európai Roma Jogok Központja

    Gyerekesély Közhasznú Egyesület (GYERE)

    Háttér Társaság a Melegekért

    Krétakör

    Labrisz Leszbikus Egyesület

    Magyar Helsinki Bizottság

    Magyar LMBT Szövetség (7 tagszervezet)

    Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség

    Magyar Szegénységellenes Hálózat

    Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda

    Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége

    Partners Hungary Alapítvány

    Polgár Alapítvány

    Romaversitas Alapítvány

    Szegényeket Támogató Alap (SZETA) Egri Alapítványa

    Társaság a Szabadságjogokért

    Terne Cserehájá Egyesület