Szokatlan jelenetnek lehettek ma tanúi a parlamenti munkát közelről követő állampolgárok: egymásra talált a két nagy parlamenti párt az új Polgári Törvénykönyv zárószavazásának vitájában, és elsöprő többséggel, 328 szavazattal, 20 ellenében, 6 tartózkodás mellett fosztotta meg az élettársakat és gyermekeiket az örökbefogadás nyújtotta jogi biztonság lehetőségétől. A parlamenti többség ezzel visszavonta azt a módosító javaslatot, amelyet márciusban még mind a Kormány, mind a parlamenti bizottságok támogattak. A Magyar LMBT Szövetség a törvény hatályba lépése esetén az Alkotmánybírósághoz és a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bíróságához kíván fordulni az ügyben.
A hatályos családjogi törvény csak házastársak esetén teszi lehetővé, hogy az egyik fél korábbi párkapcsolatából származó gyermekét a szülő partnere örökbefogadja. Ennek a diszkriminatív szabálynak az az eredménye, hogy hiába neveli együtt a pár hosszú éveken keresztül a gyermeket, a gyermeket mégiscsak az egyik őt nevelő szülőhöz köti törvényes kapcsolat. Hiába nevelkedik a gyermek akár hosszú éveken keresztül a nem házas szülők felügyelete alatt, a vérszerinti szülő akadályoztatása (megbetegedése, elutazása) esetén az élettárs még a gyermekkel kapcsolatos legegyszerűbb ügyet sem intézheti el. További probléma, hogy a vérszerinti szülő halála vagy a kapcsolat felbomlása esetén a gyermeket hosszú időn keresztül nevelő szülő kirekesztődhet a gyermek életéből, a gyermek állami gondozásba kerülhet. Hiába szeretne a pár az ilyen helyzetekre felkészülni, ezt a törvény nem teszi lehetővé, mivel megtiltja az élettársak számára a partner gyermekének örökbefogadását.
Ezt a diszkriminatív szabályozást szüntette volna meg az MSZP-s képviselők által benyújtott, korábban mind a Kormány, mind a mind a parlamenti bizottságok által támogatott módosító javaslat. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szerint a módosító javaslat visszavonására azért volt szükség, mert közben elfogadásra került a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény: ez azonban teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy a javaslat nem csak az azonos nemű bejegyzett élettársak, hanem a jóval nagyobb számban érintett különnemű élettársak helyzetét is rendezte volna, akikre a közben elfogadott törvény nem is vonatkozik. Nyíltabban vallott a módosítás visszavonásának valódi okairól a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, akik egyértelművé tették, hogy még a különnemű élettársak által nevelt gyermekek feláldozása árán is hajlandóak megakadályozni, hogy egy gyermeknek a törvény szerint is két azonos nemű szülője legyen. Álságos a Minisztérium érvelése, hiszen a javaslat kapcsán nem az a kérdés, hogy a gyermeknek mi jobb, ha azonos vagy külön nemű, házas vagy nem házas pár neveli: a gyermeket így is, úgy is az a pár neveli, a kérdés csak az, hogy milyen jogi kapcsolat fűzi a gyermeket az őt nevelő szülőkhöz.
Az új Polgári Törvénykönyv komoly lépést tett előre a családi kapcsolatok sokszínűségének elismerése, az élettársak jogainak kiterjesztése terén. A törvény egyértelművé teszi, hogy nem csak a házasságon alapuló kapcsolatokat tekinti családnak, hanem a bejegyzett élettársi és élettársi kapcsolatban élőket is. Hiába mondja azonban ki a törvény alapelvként a családi kapcsolatok védelmét, ha a korlátozások révén maga is hozzájárul a bizonytalan jogi helyzetek fenntartásához. A Magyar Köztársaság Alkotmánya és nemzetközi kötelezettségeink előírják a jogalkotó számára a család intézményének, valamint a gyermekek érdekeinek védelmét.
A Magyar LMBT Szövetség ezért arra kéri a köztársasági elnököt, hogy tekintettel a gyermekek érdekeit súlyosan sértő, diszkriminatív rendelkezésekre a most elfogadott törvényt ne írja alá. A törvény hatályba lépése esetén a Szövetség az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához kíván fordulni a szabályozás hatályon kívül helyezése érdekében.